Szerdahely (ma Miercurea Sibiului, Románia)
Város a romániai Szeben megyében, Nagyszebentől 31 km-re északnyugatra fekszik. A település a nevét a szerdánként tartott vásárairól kapta.
A XIII. század elején szász betelepülők alapították, a város később Szerdahelyszék székhelye lett. Kereskedelme jelentős volt, évi négy, több napig tartó országos vásárt tartott. A római katolikusok a városban 1769-ben plébániát hoztak létre, és 1779-ben iskolát is alapítottak.
1869. március 7-én a szerdahelyi városházán az erdélyi román értelmiség konferenciát rendezett, melyen céljukként fogalmazták meg a kiegyezéses rendszer megváltoztatását és az önálló Erdély helyreállítását. Továbbá létrehoztak egy választmányt, amelyet megbíztak az erdélyi románok politikai pártjának megszervezésével. A következő hónapra ugyanoda összehívott értekezletet a magyar belügyminisztérium betiltotta.
Az 1876-os megyerendezés során Szerdahelyszéket Szeben vármegye kebelezte be, a város a szerdahelyi-járásnak a székhelye lett.
A trianoni békeszerződésig Szeben vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került.
Lakossága 1910-ben: 2055 lakosból 980 román, 918 német, 144 magyar
Lakossága 2011-ben: 1736 lakosból 1634 román, 5 magyar, 6 roma (53 nem nyilatkozott)
Érdekességek
Szerdahelyen éjszakázott a magyar honvédsereg, köztük Bem tábornok és Petőfi Sándor1849. február 4-én a vízaknai ütközet után.
A várostól 4 km-re északnyugatra a Nagy-Székás partján fekszik a Szerdahelyi-sósfürdő. Forrásainak és iszapjának köszönhetően helyi jelentőségű gyógyhely.
Utcatörténet
A fővárosi XX. kerületi Pesterzsébeten az 1910-es évektől viseli utca az erdélyi település nevét.
