Szered (ma Sered, Szlovákia)
Szered Nyugat-Szlovákiában, a Vág folyó mentén található, Nagyszombattól mindössze 15 km-re. A Magyar Királyság Nyitra és Pozsony vármegyék határán helyezkedett el, az utóbbihoz tartozva.
A település megjelenése előtt már egy vár állt a Vág egyik szigetén, Sempte néven Anonymus is említi Árpád fejedelem idejéből. A Vág folyó medre aztán idővel megváltozott és a várat, illetve a mellé épült mezővárost elvágta egymástól, majd a vár szerepvesztésével a település neve lassan átragadt a várra is. Szered szempontjából mindig is fontos volt, hogy a Buda-Prága kereskedelmi út itt haladt el, vásárai híresek voltak, egészen a vasút megjelenéséig, amikor is az áruszállítás már inkább az új közlekedési eszközzel zajlott.
A település leghíresebb urai az Esterházyak voltak, lakosságát a XIX. század közepéig a leírások elsősorban magyarként említik, a század végén azonban már szlovák túlsúlyt tapasztalhatunk. A Rákóczi-szabadságharc alatt a város kuruc kézre került, egészen a trencséni vereségig.
A XIX. században cukorgyár létesült a városban, a hozzá tartozó feldolgozó üzemekkel együtt.
A település 1920-tól Csehszlovákia része, majd a második világháború alatt a nevében független Szlovákiához került. Itt működött a szlovák bábállam egyik legjelentősebb munka –és gyűjtőtábora és innen indították el az utolsó deportálást.
A háború végével ismét a Csehszlovák köztársaság része lett. 1993 óta Szlovákiához tartozik, az 1996-os közigazgatási reform óta a Nagyszombati kerület Galántai járásában található.
Lakossága 1910-ben: 5371 lakosból 2941 szlovák, 1946 magyar
Lakossága 2011-ben: 16 235 lakosból 14 759 szlovák, 305 magyar.
Érdekességek:
Guyon Richárd katonái is megjárták a várost a nagyszombati csata utáni visszavonulás során 1848 végén.
1876-ban jeges árvíz pusztította településen.
A városban található Szlovákia első Holokauszt Múzeuma.
Utcatörténet:
A fővárosi XIV. kerületi Alsórákoson található Szered utca 1930 óta viseli a település nevét.
