Szilas (ma Brestovec Szlovákia)
A Nyitrai kerület Komáromi járásában, az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 5 km-re keletre, Komáromtól 30 km-re északnyugatra fekszik. Csaknem egybeépült a szomszédos Lakszállassal. 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt.
Határában népvándorláskori, 10. századi magyar és szláv temetkezési leletekre bukkantak. Nevét először IV. László egyik oklevele említi. A 15. században a Pázmány család birtokolta. A török portyázások elpusztították, a szomszéd falvak lakói telepítették újra. Földjei az ellenreformáció idején az esztergomi érsekséghez tartoztak. A lakosság a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucokat támogatta. 1786-ban árvíz pusztított.
A 19. század közepéig mocsaras terület volt, alkalmas halászoknak és vadászoknak és bujdosóknak. 1854-ben a Csallóközi Vízszabályozási Társulat lecsapolta a mocsarakat. A kiváló minőségű földön mindenféle mezőgazdasági tevékenységet folytattak. Szőlőtermelése, olajütése jelentős.
1945–48 között 5 családot ítéltek csehországi kényszermunkára, ők 1948 után hazatérhettek. A csehszlovák–magyar lakosságcsere a falut nem érintette. Nevét 1948-ban változtatták meg.
Lakossága 1910-ben: 268 lakosból 266 magyar, 1 német, 1 szerb
Lakossága 2011-ben: 473 lakosból 450 magyar, 10 szlovák, 3 cseh, (10 nem nyilatkozott)
Érdekességek
Szilas néven több település is létezik, illetve létezett.
Brestovec néven két település van Szlovákiában – a másik magyar neve Brezóvölgy a Trencséni kerületben – illetve egy Szlovéniában.
Utcatörténet
A Szilas utca Királyerdőben (mai XXI. kerület) 1937-ben kapta nevét az egykori Komárom vármegyei faluról. A Szilas park a XV. kerületi Rákospalotán, valamint Cinkotán, a XVI. kerületi korábbi Szilas utca nevét nem a felvidéki településről, hanem a rajta keresztülfolyó, 27 km hosszú patakról kapta nevét.
#/media/F%C3%A1jl:Brestovec2.JPG){kind=link}