Szörény vármegye (ma Severin, Románia)
A Maros és a Duna közti részen, a Szörénységben, a középkori Magyar Királyság délkeleti tartománya volt a Szörényi bánság. A bánságot IV. Béla király még trónörökös korában hozta létre 1228-ban, miután a területről kiűzte a kunokat. Központja Szörényvár volt. A tartomány a tatárjárás idején elpusztult, később azonban Béla király újraszervezte. Az oszmán hadsereg a XVI. század első felében uralma alá hajtotta a vidéket, megszüntetve ezzel a Szörényi bánságot. A török hódoltság alóli felszabadulás után a terület határőrvidékként működött. Szörény vármegye a modern kori Magyarország legrövidebb életű megyéjének bizonyult, önálló alakjában 1873 és 1881 között létezett. Székhelye ekkor Karánsebes volt. 1881-ben egyesítették Krassó vármegyével, melynek új székhelye Lugos lett.
A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye a Magyar Királysághoz tartozott, 1920-ban a Román Királyság része lett.
Érdekességek
1439 májusában Habsburg Albert király a vitézségével kitűnt Hunyadi Jánosra bízta a szörényi bánság várainak parancsnokságát, ettől kezdve számtalan hadjáratot vezetett Hunyadi a déli irányból támadó oszmán hadak ellen.
Utcatörténet
A fővárosi VIII. kerületi Kerepesdűlőn 1900 óta viseli utca az egykori magyar vármegye nevét.
