Tardoskedd (ma Tvrdošovce, Szlovákia)
Tardoskedd Szlovákia Duna-menti alföld tájegységében található, Érsekújvár közelében. A Magyar Királyság egykori Nyitra vármegyéjéhez tartozott.
A település nevét a keddi napokon tartott hetivásárokról kapta, tehette ezt úgy, hogy a Buda felől Brünn (Brno) és Prága irányába tartó kereskedelmi útvonal mellett feküdt. Mocsaras területe miatt sokáig nem került a központi uralom fennhatósága alá, erre feltehetőleg csak az államalapítás után kerülhetett sor. Mocsaras környékének köszönhetően a tatárok is elkerülték a települést 1241-ben, a század második felére már virágzó vásárhelyként említik. A török támadások visszavetették a fejlődésben, lakóinak többször is el kellett menekülniük a közeli, Faluhely nevezetű mocsaras vidékre. A reformáció nem terjedt el a településen, ami a XVII. századtól kezdve mezővárosi rangot kapott. Az 1663-as török hadjáratot Tardoskedd is megszenvedte, a Rákóczi-szabadságharcban pedig Érsekújvár bevétele után katonai táborrá alakult. Bercsényi Miklós 1704. október 30-án a községből 3 levelet írt II. Rákóczi Ferencnek az érsekújvári erődbe. A kurucok és a labancok összecsapásai az ún. „Rákóczi dombon” zajlottak, amelyek során labancok százai vesztették életüket. Két évvel később emlékmű készült, amely a győztes harcok emlékét hivatott megőrizni. A háborúk után járványok pusztítottak a településen, új betelepülők is érkeztek, sok új német-osztrák lakos jött a morva határ mellől, de közben mindvégig jelentős vásárairól volt híres.
Ahogy már olvashattuk, szinte nincs olyan történelmi esemény, mely Tardoskeddet ne érintette volna. Jártak itt Napóleon katonái, 1848–1849-ben császári és cári csapatok, a település lakói megszenvedték a második világháborút követő csehszlovák-magyar lakosságcserét is, pusztított tűzvész, a legnagyobb árvíz pedig 1963 márciusában sújtotta a várost.
A település 1920-tól Csehszlovákia része, majd az első bécsi döntés értelmében visszacsatolták a Magyar Királysághoz. A háború végével ismét a Csehszlovák köztársaság része lett. 1993 óta Szlovákiához tartozik, az 1996-os közigazgatási reform óta a Nyitrai kerület Érsekújvári járásának része.
Lakossága 1910-ben: 5353 lakosból 5050 magyar és 234 szlovák.
Lakossága 2011-ben: 5188 lakosból 3234 magyar, 1653 szlovák (195 nem nyilatkozott)
Érdekességek:
„A 20. sz. elején (1903 tájékán) Tardoskedden még volt pellengér. Ez egy fakaró volt, amely a templom előtt állt, és ehhez kötözték 1 órára a hűtlen asszonyokat. Amíg ki volt kötve, minden megengedett volt velük kapcsolatban. Aki pellengérre került, az később a legtöbb esetben szégyenében elmenekült a faluból” Idézet a település történelmét részletesen ismertető, Tardoskedd község hivatalos honlapjáról.
Utcatörténet:
A fővárosi XI. kerületi Kelenföldön található Tardoskedd utca 1939 óta viseli a nyitrai település nevét.
