Tenkefürdő utca, Budapest IV. (1048)

Tenke (ma Tinca, Románia)

A falu a romániai Bihar megyében a Fekete-körös partján, Nagyváradtól 40 km-re a magyar határ közelében fekszik.

A települést a források a XIV. században említik először, földesura a váradi püspökség volt. A török dúlások alkalmával Tenke elpusztult. A falu a XX. század elején még csaknem teljesen magyar lakosságú volt, de a század második felétől kezdve a magyarok többsége elvándorolt, és a helyükre román családok költöztek.

A település nagy kincse a gyógyvíze, saját gyógyfürdője is van. A négyféle, számos betegséget gyógyító termálvízért az egész környékről sokan járnak ide, hogy ásványvízként fogyasszák.

Tenkén természettudományi múzeum is található. A református parókia egyik épületében található kiállítás az 1950-es években létesült. A gazdag tárlat a Fekete-Körös vidékének különböző élőhelyeit, élőlényeit mutatják be. A falu közelében talált őskori leleteket is itt lehet megtekinteni.

A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került. Az 1940. augusztus 30-án érvénybe lépő második bécsi döntés értelmében a falu nem került vissza a Magyar Királysághoz, az új határt nagyjából 40 km-re északra, illetve 30 km-re nyugatra húzták meg a településtől.

Lakossága 1910-ben: 3857 lakosból 3388 magyar, 448 román, 7 szlovák

Lakossága 2011-ben: 4614 lakosból 2492 román, 797 roma, 759 magyar (560 nem nyilatkozott)

Érdekességek

1899. november 5-én, harmadikként Erdélyben, mellszobrot állítottak Tenkén Kossuth Lajosnak. Készítői Gerenday Antal és fia, Gerenday Béla budapesti szobrászok voltak. A helytörténeti kutatások szerint a szobrot 1919-ben a magyarok a románok elől elásták. Ezzel a szobrot megmentették az új hatalomtól, de az elrejtés helye feledésbe merült. Végül 2008-ban az eredeti talapzatra új szobrot készítettek.

Google térkép

Képeslapok

Térképek

Fotók

Utcatörténet

A főváros IV. kerületi Káposztásmegyeren 2003 óta viseli utca Tenke nevét.