Tófalva utca, Budapest IV. (1048)

Tófalva (ma Tofalău, Románia)

A falu a romániai Maros megyében a Nyárádmenti-dombvidéken, Marosvásárhelytől 8 kilométerre fekszik.

Tófalva első említése az oklevelekben 1501-ben történt. A falu rövidesen elpusztult, ismételt benépesedése a XVI. század végén történt meg, 1614-ben már szabad székelyek lakták. A terület a református egyház birtokába került a XVIII. századra, azonban egy Bálinth István nevű földbirtokos foglalta el, amit per útján sem tudtak a reformátusok visszaszerezni.

Tófalva 1890 és 1956 között Csejd község része volt, ma Marosszentgyörgyhöz tartozik. Tófalva és környéke kitűnő gyümölcstermesztő hely.

A trianoni békeszerződésig Tófalva Csejd részeként Maros-Torda vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a település visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.

Tófalva 1910-ben Csejd település rész volt. Csejd lakossága 1910-ben: 431 lakosból 398 magyar, 23 román, 10 egyéb

Lakossága 2011-ben: 24 lakosból 16 magyar,7 román, 1 nem nyilatkozott

Érdekességek

2011-ben jelent meg Marosvásárhelyen Nemes Gyula könyve Élet a Virgó vize mentén címmel, amely Csejd és Tófalva helytörténetét dolgozza fel.

Google-térkép

Fotók

Utcatörténet

A fővárosi IV. kerületi Káposztásmegyeren 1990 óta viseli utca az erdélyi település nevét.