Torockó utca/köz/tér, Budapest II. XVIII. XX.

Torockó (ma Rimetea, Románia)

Torockó az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegység egyik völgyében, Kolozsvártól délre, Nagyenyedtől 23 km-re északnyugatra fekszik. Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek.

A Székelykőn Krisztus után 100 körül római megfigyelőhely volt. A VII–VIII. században szlávok telepedtek le a környéken. Ők kezdték el a vasbányászatot. A helység neve is tőlük származhat: toroszko, troksz szavak vaskövet, vassalakot jelentenek.

A középkori várat a Toroczkay család építtette, de a tatárok teljesen elpusztították. Ezután telepedtek be szász vasművesek a faluban. Egy 1257-es adománylevélből ismert a település első írásos említése Toroczko alakban. Jelentős időszak Torockó életében János Zsigmond uralkodása. A lakosság ekkor tér át az unitárius vallásra, és a községet azóta is csak e hit hívei lakják. A Rákóczi-szabadságharc idején sokat szenvedett a település a labanc hadak pusztításától.

A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került,

Lakossága 1910-ben: 1512 lakosból 1343 magyar, 136 román, 2 német

Lakossága 2011-ben: 1126 lakosból 958 magyar, 146 román, 3 roma

Érdekességek

A település lakói nevezetesek különösen színpompás népviseletükről, a néphagyományok őrzéséről. A település 1999-ben Europa-Nostra díjat kapott a kulturális örökség megőrzéséért.

Torockón a nap kétszer kel fel. Korán reggel megjelenik az égbolton, a Székelykőtől balra, majd elbújik a Székelykő mögé, és csak később emelkedik olyan magasra, hogy bevilágíthassa az egész falut.

Filmhíradók

Képeslapok

Fotók

Utcatörténet

Budapesten Torockó utca található a II. kerületi Pasaréten 1933 óta, a XVIII. kerületi Szent Imre-kertvárosban 1932 óta és a XX. kerületi Gubacsipusztán 1932 óta.

Ugyancsak 1933 óta van Pasaréten Torockó tér és Torockó köz is.