Újvidék (ma Novi Sad, Szerbia)
A Duna-menti Újvidék ma a Szerbia északi részén elterülő Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa, Szerbia második legnagyobb városa.
Területén a Krisztus előtti 1. századból származó romok találhatóak. A középkorban a Duna túloldalán található Péterváradhoz tartozhatott az itteni révnél kialakult település, amelyet 1237-ben IV. Béla király a péterváradi ciszterci rendieknek adományozott. A török hódoltság alatt teljesen elpusztult, területe az oszmánok kiűzése után a 17. századtól kezdett újra betelepülni: először a Péterváradon szolgáló katonák lakhelye lett (Péterváradi sánc néven), majd nagyobb számú szerb lakosság érkezett a településre. 1748-ban Mária Terézia királynő szabad királyi városi rangra emelte, és új nevet adott neki. A település elkereszteléséről szóló felterjesztésre az uralkodó saját kezűleg írta fel: „Nominetur Neoplanta”, vagyis neveztessék Újvidéknek (németül Neusatz, szerbül Novi Sad). Ekkortól a város gyors fejlődésnek indult, rövid idő alatt a Magyar Királyságban élő szerbség kulturális központja lett, méltán emlegették Szerb Athénként. 1864-ben Pestről Újvidékre helyezték a Matica Srpska intézményét, ezzel is növelve a város tudományos-kulturális súlyát a szerbség körében. Fejlődésének csúcspontját az Osztrák-Magyar Monarchia idején élte, ekkor épült ki a mai is látható városközpont, emellett iskolák, fürdők, vallási intézmények.
1918-ban megszállták a szerb csapatok, 1920-ban az akkor alakuló délszláv államhoz csatolták. 1929-ben I. Karađorđević Sándor szerb-horvát-szlovén király országát kilenc bánságra osztotta, a Magyarországtól elcsatolt részek és a közép-szerbiai régió összevonásával létrehozott Dunai Bánság székhelye Újvidék lett, ekkor kezdték el építeni a városban a báni palotát, amely ma a Tartományi Parlamentnek ad otthont. 1941 áprilisában visszacsatolták Magyarországhoz, ám a Dél-Bácskában gyakoriak voltak a szerb partizánakciók a magyar csendőrök és honvédek ellen, ezért 1941–42 telén a honvédség razziát rendezett a területen, amely Újvidéken érte el a csúcspontját: 1942 januárjában mintegy 3500, többségében szerb és zsidó civilt végeztek ki, legtöbbjüket a Dunába lőve; az eseményeket a népesség Hideg Napokként emlegeti. 1944–45 fordulóján a Tito vezette partizánok bosszúból több ezer magyart végeztek ki Bácska-szerte, és a Délvidék teljes német népességét (mintegy 200 000 embert) kiűzték vagy elpusztították.
A szocialista Jugoszlávia éveiben a város tovább fejlődött, 1960-ban egyetem is alapult. Újvidék a jugoszláviai magyarság kulturális-politikai központja lett, nagyon sok értelmiségi magyar költözött ide vidékről, de különösen a Bánságból. 1974-ben a Bácskából, Bánságból és Szerémségből álló Vajdaság autonóm tartományi rangot kapott, ezzel szinte egyenrangúvá vált a hat államalkotó köztársasággal, a székhelye Újvidék lett.
Tito halála után fellángolt a jugoszláviai nemzetiségek és vallási felekezetek között elfojtott feszültség, amelyet a szerb politikusok is gerjesztettek: 1988-ban fizetett, buszokkal utaztatott szerbiai munkások követelték a Vajdaság autonómiájának megszüntetését és Szerbiába való beolvasztását, a demonstráció során az uzsonnára kapott joghurtospoharakkal megdobálták a tartományi parlament, vagyis a Báni Palota székházát: ez volt a joghurtforradalom, amely végül elérte célját.
Amikor az 1990-ben kezdődő délszláv háborúk során Jugoszlávia széthullott. Szerbia minden hadszíntéren kudarcot vallott, továbbra sem akart felhagyni a koszovói albán lakosság elleni etnikai tisztogatással és atrocitásokkal, ezért a NATO 1999. március 23-án az Irgalmas Angyal hadművelet során légicsapások sorozatát indította szerbiai városok ellen. Az első bombák Belgrád mellett Újvidéket érték: megsemmisítették a három Duna-hidat, a kőolajfinomítót, a Vajdasági Rádió és Televízió székházát, de találat érte a Báni Palotát és számos egyéb katonai-stratégiai célpontot, számos civil áldozattal.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Szerb-Horvát-Szlovén (1929-től Jugoszláv) Királysághoz került. 1941–1944 között Magyarországhoz csatolták, a II. világháborút követően a titói Jugoszláviához került, ma Szerbiában található.
Lakossága 1910-ben: 33 590 lakosból 13 343 magyar, 11 594 szerb, 5918 német.
Lakossága 2011-ben: 307 760 lakosból 273 314 szerb, 11 203 magyar, 5956 szlovák
Érdekességek
Újvidéken született Ðorđe Stratimirović, az 1848–49-es szabadságharc szerb felkelőinek főparancsnoka
Itt született 1905-ben Tamkó Sirató Károly költő, műfordító
Itt született 1881-ben Garas Márton, a magyar némafilmgyártás kimagasló alakja
Itt született 1920-ban Kenderesi Tibor színész
Itt született 1942-ben, Budapest és Hvar (Horvátoszág) mellett a mai napi itt alkot Ladik Katalin költő, performer és színésznő
Itt született 1953-ban Đorđe Balašević neves vajdasági szerb dalszerző és énekes
1960-ban jelent meg Cseres Tibor rendezésében a Hideg napok c. film, amely az 1942-es újvidéki vérengzést mutatja be. A szereplők között jelen volt Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Szilágyi Tibor. A film megtekinthető a Filmarchívum honlapján.
Itt született 1963-ban Bada Tibor, vagyis Bada Dada festőművész, költő, előadóművész (Apa kocsit hajt)
Itt született 1966-ban Máriás Béla, vagyis drMáriás képzőművész, író, zenész
Itt született 1968-ban Szőke Zoltán színész, a Barátok közt sorozat Berényi Miklósa
Itt született 1973-ban Szeles Mónika világelső és kilencszeres Grand Slam-győztes teniszezőnő
Itt született 1978-ban Utcai Dávid festőművész
A magyar társulattal működő Újvidéki Színház 1974-ben nyílt meg, Örkény István Macskajáték c. darabjával
Minden év őszén Újvidéken megszervezik a nagyszabású Jazz Fesztivált
Utcatörténet
Budapest XIV. kerületében, Törökőrön az Újvidék utca 1928, az Újvidék tér 1930, az Újvidék sétány 1966 óta viseli a bácskai város nevét. A tér melletti, a mai Variházy Oszkár utca korábban az Újvidék köz nevet viselte.
A XVIII. kerületi Gloriett-telepi Újvidék utca 1940 óta viseli a nevet.
A XIX. kerületi kispesti Újvidék utca 1940-ben kapta nevét.
A XI. kerületi, albertfalvai Kisújszállás utca korábban Újvidék utca volt.
A XVII. kerületi, rákoscsabai Alsódabas utca korábban Újvidék utca volt.
A XVIII. kerületi ganztelepi Bartók Béla utca korábban Újvidék utca volt.
