Várgede utca, Budapest X. 1103,  

Várgede (ma Hodejov, Szlovákia)

Várgede Rimaszombattól 18 km-re délre, a Cseres-hegység északi részén, a Gortva patak bal partján fekszik.

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban is laktak emberek. A mai települést 1244-ben Dénes nádor birtokaként említik először. Nevét a felette emelkedő hegyen állt egykori Gedővárról kapta, melyet a tatárjárás utáni nagy várépítési időszakban, közelebbről ismeretlen időpontban építette fel a környék földesura, az egyre nagyobb hatalommal bíró Aba nemzetség. 1281-ben a vár alatt ütközött meg Kun László király serege a kegyvesztett Aba nembeli Finta nádor hadával. A várat pedig Finta öccsének, Amadénak adományozta.

A 14. század elején Csák Máté Gedét is elfoglalta, 1320-ban azonban visszafoglalta tőle Károly Róbert király serege. 1326-ban Gedét a Csór nemzetséghez tartozó Csór Tamás kapta meg a királytól. Ezután a vár többször gazdát cserélt, míg végül a török – többszöri ostrom után – 1571-ben elfoglalta, lerombolta és nem is épül fel többé. Nyoma is alig maradt, mert romjait a lakosság elhordta a környékbeli építkezésekhez.

A község korábban mezőváros volt. Története során több nemesi család tulajdona, amelyek közül a legjelentősebbek az Ilsvayak, Pálócziak, Országhok, Lorántffyak, Petheők és 1502-től a Kubinyiak voltak. A 18. században a Kubinyiak nógrádi telepeseket hívtak ide.

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye vármegyéhez tartozott, 1920-ban Csehszlovákiához került.  Az első bécsi döntést követően 1938-ban visszakerült Magyarországhoz, majd a második világháború után újra Csehszlovákia része lett. 1993 óta Szlovákiához tartozik.

Lakossága 1910-ben: 1275 lakosból 1245 magyar, 28 szlovák, 2 német volt.

Lakossága 2011-ben: 1577 lakosból 530 magyar, 504 roma, 398 szlovák (139 nem nyilatkozott).

Érdekesség

Mivel a várromból igen kevés maradt meg, és a területet még nem kutatták ki régészeti úton, csak feltételezni lehet, hogy mindössze egy lakóépületből, a meredek hegyoldal szélét övező kőfalból és a várudvaron emelkedő gazdasági helyiségekből állhatott. Nagyobb méretű kiépítésére, például a 16. században bástyák létesítésére nem került sor, erre anyagi fedezete nem volt a kicsiny magánvárat uraló földesúri családnak.

A Várhegy aljában vasas, szénsavas gyógyvízű savanyúvízforrás van, melyre gyógyfürdő épült.

Petőfi többször és szívesen ment Várgedére. A fürdőben Csomai Jóska bandája Csermák és Lavotta dalokkal gyönyörködtették uzsonna idején. Ott hallotta először az abban az időben és arrafelé annyira népszerű, úgynevezett Karancsalji nótát. Egykori szállásának falán emléktábla áll.

Képeslapok

Térképek

Utcatörténet

A Várgede utca a X. kerületben, Óhegyen található 1939 óta.