Verespatak (ma Roșia Montană, Románia)
Falu az Erdélyi-Érchegységben, Fehér megyében. Területén már a rómaiak megérkezése előtt is aranyat bányásztak. A 2000 éves labirintusszerű bányafolyosó rendszere a mai napig fennmaradt és látogatható. A legnagyobb fellendülés a XVIII. században történt, ekkor Mária Terézia telepített ide szász bányászokat és magyarokat. Ekkor alakult ki a mai település magja, sorban megépültek Verespatak templomai, valamint középületek és polgárházak is.
A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került.
Lakossága 1910-ben: 2907 lakosból 1481 magyar, 1412 román, 7 német
Lakossága 2011-ben: 618 lakosból 589 román, 5 magyar, 5 roma
Érdekességek
Az egykori bánya közelében található a Bányászati Múzeum. A tárlathoz 150 lépcsőfok vezet le, a felszínen az aranyfeldolgozás eszközeiből van kiállítás. A bánya járataiban 25 római-kori viasszal bevont írásos lapot találtak, melyek Kr. u. 131–167-ből származnak. A legtöbb lap jelenleg a Budapesti Történelmi Múzeumban látható.
Az egykori bányavidék felkerült az UNESCO világörökségi javaslati listájára, azonban a Román kormány ezt a 2000-es évek elején visszavonta az aranybányászat újrakezdése érdekében. A környezetszennyezés, a történelmi és kulturális értékek elpusztítása ellen tiltakozás kezdődött, így a beruházás abbamaradt, így Verespatak és környéke ismét elindult világörökséggé nyilvánítás útján.
Utcatörténet
A fővárosi XVI. kerületi Sashalmon található Verespatak utca az 1920-as évek óta viseli az erdélyi település nevét.
