Zenta (ma Senta, Szerbia)
Zenta Szerbia északi részén, a Tisza jobb partján fekszik, 42 km-re a magyar határtól.
Területe kedvező földrajzi adottságai révén már ősidők óta lakott volt, amit régészeti leletek is bizonyítanak. A város neve 1216-ban bukkant fel először egy oklevélben. 1506. február 1-jén II. Ulászló emelte szabad királyi várossá s címeres pecsétet is adományozott. A Dózsa-féle parasztfelkelés után a mohácsi csata végleg megpecsételte a település sorsát. A visszavonuló török hadak 1526 szeptemberében a várost lerombolták, lakóit pedig elhurcolták. A másfél évszázados török uralom után 1697. szeptember 11-én a Savoyai Jenő által vezetett egyesült hadak győztek a török hadakkal szemben, s ezzel felszabadult majdnem egész Magyarország az oszmán uralom alól. E csata következménye az 1699-ben megkötött karlócai béke, mellyel lezárult a törökök közép-európai térhódítása.
A település fellendítésére 1715-ben III. Károly osztrák császár tett kísérletet. 1751-ben Mária Terézia kiváltságos koronakerületté nyilvánította a Tisza-mentét, gazdasági kedvezményekben részesítve az itt élőket és az ide települőket. A 18. század utolsó évtizedében Zenta látványos fejlődésnek indult.
1849 februárjában szerb felkelők elfoglalták a várost, és vérengzésbe kezdtek, több ezer ember esett áldozatul. A város nagy része a tűz és a pusztítások miatt súlyos anyagi károkat szenvedett.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott, 1920-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett.
1910-ben 29 666 lakosából 27 221 magyar, 2020 szerb, 177 német
2011-ben 23 316 lakosából 19 134 magyar, 2853 szerb, 7 német
Érdekesség
Zentá n található néhány jelentős épület, melyeken a szecesszió stílusjegyeit fedezhetjük fel. Ilyen a monumentális városháza, a Royal szálló, vagy a Tűzoltó laktanya, melynél a magyar népi építészettel keverednek szecessziós vonások.
Utcatörténet
Budapesten három Zenta utca található: XI. kerületi Lágymányoson, mely 1879-től, a XVIII. kerületi Gloriett-telepen, mely 1940-től, a XX. kerületi Gubacsipusztán, mely 1932-től, valamit egy Zentai út a XXII. kerületi Budatétényen, mely az 1930-as évektől viseli a Szerbiai város nevét.
