Zsolna utca, Budapest XII (1125), Zsolnai utca Budapest XXI. (1212)

Zsolna ( Žilina, Szlovákia)

Zsolna Északnyugat-Szlovákia egyik legnagyobb városa a Vág folyása mellett, közel a cseh és lengyel határhoz. A Magyar Királyság Trencsén vármegyéjének volt része.

Első írásos említése 1208-ból való, 1321-ben nyerte el a szabad királyi városi rangot. A huszita háborúk során kétszer is felgyújtották a várost, így hanyatlani kezdett. A XVII. század elején vált újra fontos várossá, II, Mátyás király engedélyezte a vásártartást, 1610-ben pedig Thurzó György nádor javaslatára evangélikus zsinatot tartottak a városban. A század második felében jezsuita gimnázium épült Zsolnán. A XVIII. század elején a település lakóinak nagy többsége visszatért a katolikus hitre.

Fontos év 1872-től, amikor is a vasút elérte a települést, azóta vasúti csomópont, ettől kezdve folyamatos a város gazdasági fejlődése.

Az 1918-ban kikiáltott Csehszlovák köztársaságban 1919 márciusáig Zsolna volt a szlovák rész fővárosa.

1920-ig Trencsén vármegye része volt. 1920-tól Csehszlovákiához csatolták, majd a második világháború alatt a szlovák bábállam része lett. Ennek megszűnése után ismét a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták. 1993 óta Szlovákiához tartozik, az 1996-os közigazgatási reform óta a Zsolnai kerület Zsolnai járásának székhelye. Számos korábban különálló település tartozik ma már közigazgatásilag Zsolnához, ami ma Szlovákia egyik legfontosabb gazdasági központja.

Lakossága 1910-ben: 9179 lakosból 4954 szlovák és 2336 magyar.

Lakossága 2011-ben: 81 494 lakosból 74 331 szlovák, 917 cseh és 93 magyar (5393 nem nyilatkozott)

Érdekességek:

Itt található Szlovákia egyik legnagyobb múzeuma, a Vágmenti Múzeum.

Zsolna egyetemi város.

Labdarúgó csapata a harmadik legsikeresebb a szlovák bajnokságban.

Képeslapok

Térképek

Google-térkép

Utcatörténet

A XII. kerületi Istenhegyen 1929 óta , a XXI. kerületi Csepel-kertvárosban 1930 óta viselik a Zsolna ill. Zsolnai utcák a trencséni település nevét.