Szamosdob (ma Doba, Románia)
Szamosdob község Romániában, Szatmár megyében, Szatmárnémetitől 15 km-re, délnyugatra fekszik. Korábban Dob, Homoróddob, Krasznadob, s végül 1711-től Szamosdob néven szerepelt.
Miután 1241-ben, a tatárjáráskor teljesen elpusztult, V. István király Dob határát Apor ispánnak adományozta, és így ő lett a település újjáalapítója. 1332-ben már egyházas hely volt. 1391-ben Báthory István és Báthory Benedek kapták meg, akik két évszázadon át birtokolták. Későbbi birtokosai között Lőrinczfy Gáspár, Bagossy Pál, Szénási Mihály és Ankreiter Mihály nevét említik. A XVII. században az ecsedi uradalomhoz tartozott, majd nagy része a gróf Károlyi család birtokába került. A falu a Szamos áradásaitól sokat szenvedett, a XX. század elejére már a harmadik helyen épült újjá.
A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegyéhez tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett
Lakossága 1910-ben: 1563 lakosból 910 román, 652 magyar
Lakossága 2011-ben: 1212 lakosból 629 román, 278 magyar, 276 roma
Érdekességek:
Görögkatolikus temploma 1854-ben, Református temploma 1896-ban épült fel.
Magyarországon, Veszprém megyében is van egy Doba nevű község, Devecsertől 13 km-re: ez a középkorban Kinizsi Pál, majd a XVI. századtól egészen 1945-ig az Erdődy-család birtoka volt.
Utcatörténet
A fővárosi Doba utca a X. kerületben található, 1998-ban kapta a nevét a Szatmár vármegyei Szamosdob helységről. A névadásnál a Veszprém megyei Doba helység is szóba került, így az elnevezés eredete bizonytalan.
