Kishegyes (ma Мали Иђош (Mali Iđoš), Szerbia)
Kishegyes település Szerbia Vajdaság Autonóm Tartományában , a Krivaja folyó mentén, Szabadkától 45 km-re délre helyezkedik el.
A falu neve írott forrásokban 1462-ben bukkan fel először, amikor Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek Szabadka táján több pusztát ajándékozott, köztük Hegyesthwrolt is. 1476-ban a Maróthiak tiszavidéki birtokaként említik. A mohácsi vész után a falu fokozatosan elnéptelenedett. Az újratelepítésre csak a XVIII. században került sor. 1769-ben Békés megyéből, Békésszentandrásról 81 római katolikus család költözött a mai Kishegyes területére.
1788-ban épült római katolikus temploma. Sok iparos lakta, 1815-ben kaptak céhszabadalmat a kovácsok, takácsok, 1819-ben a kéményseprők. A község birtokosa 1848-ig a királyi kincstár volt.
A falu történetében a legnagyobb esemény az 1848-49-es szabadságharchoz kötődik. 1849. július 14-én Guyon Richárd a falu közelében győzte le Jellacsics horvát bán többségben lévő seregét – s ezzel megvívta a szabadságharc utolsó győztes csatáját.
A település a trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott. 1920-ban a Szerb-Horvát-Szlovén (1929-től Jugoszláv) Királysághoz került. 1941–1944 között Magyarországhoz csatolták, a II. világháborút követően a titói Jugoszláviához került, ma Szerbiában található. A szerbek Kishegyes község területére főleg az 1990-es évek délszláv háborúi alatt érkeztek mint menekültek, elsősorban Horvátországból és Boszniából.
Lakossága 1900-ban: 5679 lakosból 5505 magyar, 139 német, 5 szerb
Lakossága 2011-ben: 12 031 lakosból 6683 magyar, 4470 szerb, 270 montenegrói volt.
Érdekességek
A telepesek 1769 márciusában érkeztek meg Kishegyesre. Ennek emlékére 1994 óta március 21-e Kishegyes település napja.
A Szent Anna tiszteletére emelt templomot 1788-ban szentelték fel. A templom több átalakításon esett át. Az utolsó nagyszabású átalakítás 1939-ben volt. Ekkor kerültek a mellékoltárok és a szószék a jelenlegi helyükre. A mellékoltárok képeit Than Mór óbecsei születésű festőművész festette meg Pesten, 1868-ban.
1923-ban épült Pecze Ferenc és Lendvai Terézia kastélya, a Pecze-kastély. Az épületet egy verbászi német építész tervezte. A Pecze család kislánya, Pecze Baba négy és fél éves korában halt meg. A szemben lévő dombtetőn áll a kápolna, melynek sírboltjában a gyermekként elhunyt kislány alussza örök álmát.
Lajkó Félix hegedűvirtuóz és Rúzsa Magdi énekes is Kishegyesen kezdte a karrierjét.
Évenkénti rendezvények a Dombos Fest, Anna-napok, Csépe-emléknap. Havonta megjelenik a kishegyesiek lapja, a Szó-Beszéd.
Utcatörténet
A fővárosi Hegyes utca a XI. kerületben, Sasadon található, 1940 óta viseli a vajdasági település nevét.
