Hídvég/Hidvég (ma Hăghig, Románia)
Hídvég (Hidvég) község Romániában, Székelyföldön, Sepsiszentgyörgytől 16 km-re nyugatra. A történelmi és földrajzi Erdély része volt, a Magyar Királyság Háromszék vármegyéjéhez tartozott.
Nevét az Olt folyón átívelő hídjáról kapta. Első írásos említése 1332-ből való. A falut többször is feldúlták a tatárok, 1241-ben, 1658-ban és 1690-ben. A tatárjárás előtt szász lakossága lehetett, a betelepítés után magyarlakta település volt, a XVII. századi pusztítások után telepedett be fokozatosan a román lakosság.
A hídvégi gróf Nemes család névadó birtoka volt, de az azonos eredetre visszavezethető Mikó család is ősi fészkeként tartja számon. A Nemes és a Mikó család egykori impozáns kastélya mára már vagy leomlott, vagy elhanyagolt állapotban van. Egyedül a Nemes család XIX. században épült kápolnája őrzi még műemlékként hűen a két nemesi család emlékét.
A település 1920-tól Románia része, a második bécsi döntés értelmében néhány km-re a településtől húzták meg a határt, így nem csatolták vissza az Anyaországhoz. Ma Kovászna megyében található.
Lakossága 1910-ben: 2262 lakosból 1148 magyar és 1100 román
Lakossága 2011-ben: 1793 lakosból 678 román, 617 magyar
Érdekesség
Itt született Mikó Ferenc erdélyi politikus, emlékiratíró.
Utcatörténet
A XI. kerületi Kelenföldön található Hídvég utca 1900 óta viseli a háromszéki település nevét.
