Muraközi/Muraköz utca, Budapest II. (1025), XVIII. (1182)

Muraköz (ma Medimurje Horvátország és Medžimurje Szlovénia)

A Muraköz elnevezés földrajzi tájegységre vonatkozik, amely a Dráva és a Mura összefolyása közötti területet jelöli. Ma nagyobbrészt Horvátország területére esik, néhány kisebb településtől eltekintve, amelyek Szlovéniában találhatók.

A Mura a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amely Ausztriában ered, Szlovénián, Magyarországon és Horvátországon keresztül halad. A folyók az ókortól kezdve a környék lakosságának életében nagy fontossággal bírtak. Hajómalmok, révek működtek rajtuk, gazdag halállományát folyamatosan halászták. A dús ártéri réteken legeltettek, fejlett volt mezőgazdasága, a dombhátakon pedig magyar és horvát szőlősgazdák ültetvényei sorakoztak.

A török hódoltság idején veszélyeztetett táj volt, népességének jelentős hányada elvándorolt az ország védettebb területeire, ezért egyre jobban „elhorvátosodott”, csekély magyar betelepülés csak az 1800-as években volt megfigyelhető. Kulturális, gazdasági központja Csáktornya, amely a Zrínyiek katonai, politikai tevékenységének bázisa volt. Zrínyi Miklós az Új-Zrínyivárat a terület védelmében építette 1661-ben melyet a törökök 3 év múlva foglaltak el. A Zrínyieken kívül a Muraközben a Bánffy, Festetics, Szapáry és Andrássy-családoknak voltak még birtokaik.

A Muraközt 1849 decembere és 1861 között ideiglenesen Horvátországhoz csatolták.

A Muraköz 1920-ig Zala vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, a Mura folyó fizikális és politikai határrá vált. A Muraközt 1941-ben visszafoglalta Magyarország, így a folyó jobb partja hazánk része lett ismét. A II. világháború után a terület visszakerült Jugoszláviához.

Lakossága 1910-ben: 93 283 lakosból 84 767 horvát, 7 706 magyar, 417 német

Érdekességek

A muraközi dal (popevka) felkerült az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, mint a tájegység jellemző hagyományos éneklési módszere. Az első hangjegyfeliratok még a 16. századból származnak.

Az egykori Muraköz nagy része ma a horvátországi Muraköz megyében fekszik, amely a legkisebb, de egyben a legsűrűbben lakott horvátországi megye.

A tájegység nevét egy lófajt is viseli. A muraközi ló egy közepes termetű igásló. Az 1920-as években ezek a lovak a hazai lóállomány egyötödét képezték, mára szinte eltűntek. A fajta megőrzését, illetve fenntartását is szolgáló ménes az Őrségi Nemzeti Parkban található.

Google-térkép

Képeslapok

Térképek

Fotók

Utcatörténet

A Muraközi utca a Budapest II. kerületi Vérhalom területén 1924-ben kapta nevét, míg a Muraköz utca a XVIII. kerületi Gloriett-telepen 1940-ben létesült.