Perbete (Pribeta, Szlovákia)
Ma a Nyitrai kerület Komáromi járásában található, a történeti Magyarországon Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. Komárom 24 km-re északkeletre fekszik.
Határában honfoglalás-kori magyar sírokat találtak. Első írásos emléke 1312-ből, Csák Máté pusztításáról maradt fenn. 15. századi kis várát a törökök a faluval együtt elpusztították. Az elhagyott falut csak a 17. század első felében lakták újra. 1683-ban Érsekújvár visszafoglalásakor Perbete ismét elpusztult, lakatlan az 1710-es évekig. Az eredeti helyétől mintegy 3 km-re építették újjá. A 18. században postaállomása volt. Az 1763-as földrengés súlyos károkat okozott, az elpusztult templomot három évvel később építették újjá. Az ellenreformáció miatt a reformátusok 1781-ig nem gyakorolhatták vallásukat. Később torony nélkül építhettek templomot.
Lakói állattartással és -kereskedéssel (főleg lóval), gabona- és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Ez utóbbiról már 1720-ból maradt fenn feljegyzés. 1880-ban filoxéra pusztított.
Az első világháború után szlovák telepesek érkeztek, akik az első bécsi döntés után elmenekültek. 1947-ben számos magyar családot Magyarországra telepítettek, illetve csehországi kényszermunkára hurcoltak.
Lakosság 1910-ben: 3438 lakosból 3421 magyar, 9 német, 5 szlovák
Lakosság 2011-ben: 2974 lakosból 2592 magyar, 750 szlovák, 10 cseh, (11 nem nyilatkozott)
Érdekesség
1947 tavaszán a szlovákok egyre gyakrabban jelentek meg a lakosságcserére kijelölt felvidéki magyar falvak utcáin és feljegyezték a jobb módú portákat. A csehszlovák kormányzat részletes leltárt készíttetett az áttelepítendő magyarok vagyonáról. Perbetéről 12 magyarországi faluba 177 főt telepítettek át.
Google-térkép
Utcatörténet
A XII. kerületi Kútvölgyben 1939-ben neveztek el utcát a felvidéki faluról.
