Pétervárad utca Budapest XIV., 1145

Pétervárad (ma Петроварадин (Petrovaradin), Szerbia)

A szerbiai Vajdaság Autonóm Tartományban, a Szerémségben, a Duna-mentén, Újvidékkel átellenben fekszik. Mára szinte összenőtt Újvidékkel, de külön önkormányzata van. Még négy település tartozik hozzá. 1920 előtt Szerém vármegyéhez tartozott.

Nevét az uradalom birtokosáról Gurwey fia Péterről kapta: ő a Bánk bán Petur bánja volt, akit Gertrudis királyné 1213-as meggyilkolása miatt élet- és jószágvesztésre ítéltek. Az utótag jelentése ’kis vár’.

Első írásos említése 1237-ből maradt fenn. Ma is álló vára a szerémségi bélakúti ciszterci apátságé volt, majd a Garaiak és az Újlakiak voltak a birtokosai. 1526-ban a törökök elfoglalták. 1688-ban a császáriak felszabadították, de 1694-ben a törökök visszafoglalták. 1716-ban Savoyai Jenő Pétervárad mellett véglegesen legyőzte a törököket: a legendák szerint augusztus 5-én, a csata előtt egy fa ágai között egy Mária-képet találtak, Savoyai ez előtt imádkozott és kért égi segítséget. A csata közben – a nyári hónap ellenére – hó hullott, ami összezavarta a török hadakat, így az oszmánok döntő vereséget szenvedtek. A képet elhelyezték a közeli kápolnában, ez ma is fontos kegyhely a szerémi és bácskai horvátok és magyarok körében.

A mai is látható hatalmas várat 1692-től 1780-ig építették, méreteivel Európa legnagyobb erődítményei közé tartozik, feladata a Habsburg Birodalom védelme volt egy esetleges oszmán támadással szemben.

1849-ben a szabadságharc utolsó előtti védőbástyájaként kapitulált Komárom előtt, a komáromihoz hasonló feltételekkel.

1918 után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, a második világháborúban a Független Horvát Állam része. Újvidékkel összekötő hídjait 1999-ben, a délszláv háborúk utolsó hónapjaiban a NATO erői felrobbantották.

Lakossága 1910-ben: 5727 lakosból 3266 szerb, 1730 horvát, 894 német, 521 magyar

Lakossága 2011-ben: 14 810 lakosból 9708 szerb, 1364 horvát, 779 jugoszláv, 396 magyar

Érdekességek

A várban, a Ludvig-bástyán álló barokk óra nagymutatója az órákat, a kismutató a perceket mutatja. Állítólag azért, hogy ha az ellenség betör a várba, akkor eltévessze az időt, és lekésse a csatát.

A vár alatt 16 km hosszú kazamata rendszer húzódik, melynek egy része börtönként szolgált. 1813-ban raboskodott itt Kara Djordje, a későbbi Karadjordjević-dinasztia megalapítója, egy évszázaddal később veszélyes eszmék terjesztése miatt egy Josip Broz nevű katona, aki később a Tito nevet vette fel.

Péterváradon született Josip Jelačić (1801–1859) horvát származású császári táborszernagy, horvát bán, az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik leverője.

Minden évben a péterváradi erődben szervezik meg az EXIT fesztivált, amely Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye.

Kirándulás-leírás

Képek, képeslapok, további képek

Térképek

Tervek

Média

Google-térkép

Utcatörténet

A XIV. kerületi Herminamezőn 1931-ben neveztek el utcát a szerémségi Péterváradról.