Ránk (ma Rankovce, Szlovákia)
Ma a Kassai kerület Kassa vidéki járásában található. Kassától 28 km-re északkeletre az Eperjes-Tokaji-hegység lábánál fekszik. Trianon előtt Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Először 1332-ben említik, ekkor már állt temploma. A 14. században a szinyei uradalomhoz tartozott. 1390-ben Zsigmond király hívének, Perényi Miklósnak adományozta. A 16. században csökkent népessége, ekkor Terebes várának uradalmához tartozott.
A hegyek között egy vár sáncainak maradványai voltak láthatók még a 19. században. Halastava és tengerszeme van.
A temetőben félkör alakú, fametszettel díszített sírkövek találhatók a 20. század első feléből.
Ránk és Ránkfüred két különálló, szomszédos település, sokszor együtt említik őket.
Ránk lakossága 1910-ben: 318 lakosból 208 szlovák, 87 magyar, 4 német
Ránkfüred lakossága 1910-ben: 160 lakosból 84 szlovák, 72 magyar, 4 német
Ránk lakossága 2011-ben: 705 lakosból 672 szlovák, 12 roma, 1 magyar, (19 nem nyilatkozott)
Ránkfüred lakossága 2011-ben: 287 lakosból 270 szlovák, 1 magyar, 1 ruszin, (15 nem nyilatkozott)
Érdekességek
Ránk fürdője és savanyú víz forrása, a Herlány, Herlein vagy Ránk már a 17. századtól ismert. A völgyben fekvő fürdő és jódos, vasas savanyúvíz Ránktól délre, Ránkfüreden található. Kútját Zsigmondy Vilmos 1869–75 között fúrta. A víz időnként gejzírként tört fel.
Utcatörténet
A XVI. kerületben Rákosszentmihályon 1996-ban adták a Ránki utca nevet köztérnek az egykori Abaúj-Torna vármegyei település után.
