Ratkóc (ma Ratkovce, Szlovákia)
Község a Nagyszombati kerületi Galgóci járásában, Galgóctól 11 km-re északnyugatra. A történelmi Magyarországon Nyitra vármegye Galgóci járáshoz tartozott.
Ratkóc területén újkőkori vonaldíszes kerámia, bronzkori és vaskori leletek kerültek elő.
Először 1388-ban említik, mint Csejte várának tartozékát. Későbbi tulajdonosai: a nagyszombati plébánia, majd káptalan. Annak ellenére, hogy a török hódítások határán fekszik, harcokban elesettek maradványaira bukkantak. Járvány 1514-ben, 1581-ben, 1585-ben, 1610-ben, 1678-ban és 1710-ben, kolera 1831-ben és 1866-ban, tűzvész 1860-ban és 190-ben, a Vág vizének árvize 1813-ban pusztított.
Nagyboldogasszonynak szentelt, barokk stílusú katolikus temploma 1756-ban épült. 1843-ban és 1896-ban átépítették.
Lakossága 1910-ben 419 lakosból 412 szlovák, 6 magyar, 1 német
Lakossága 2011-ben 326 lakosból 313 szlovák, 3 roma, 2 magyar
Érdekességek
Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887 – Budapest, 1967) író, költő, műfordító, képzőművész, a Magyar avantgarde meghatározó alakjának családja Ratkócról és a szomszédos Nagykosztolány községből származik.
A történeti Vas vármegyében is volt Ratkóc nevű falu, ami már a 19. századtól Rátkalak néven szerepel. Ma Szlovéniához tartozik Ratkovci néven. 1941-ben ismét Magyarország része volt.
Mária Terézia úrbéri tabellája
Utcatörténet
Sasadon, a XI. kerületben 1954-ben utcát neveztek el, 1974-ben a 258. utcát nevezték át Ratkóc közre az egykori Nyitra vármegyei falu után.
