Ruthén út, Budapest II. (1025)

Rutének, ruszinok (ma Ukrajna)

A rutének a keleti szlávság legnyugatibb töredéke. A nép ruszinnak, vagy néha rusznáknak, rusznyáknak nevezi magát, írói az uhrorusz (magyarorosz) nevet adták neki. A rutén nyelv egy történelmi keleti szláv írott nyelv, amely hivatalos nyelv volt a Litván Nagyfejedelemségben és a lengyel–litván nemesi köztársaság keleti szláv területein. A ruszinok az évszázadok folyamán mindig is a rusz népnévvel jelölték magukat, de saját nemzeti tudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. A ruszin nemzeti ébredés a történelmi Magyarországon történt, a felvidéki szláv lakosság szlovák nemzetté formálódásával és a Habsburg uralom alatt álló Galícia kisorosz és kozák lakosságának ukrán néppé válásával egy időben. Ekkor a magyarországi ruszinoknál még nem terjedt el az ukranizmus. Tehát a mai ruszinok, a mai oroszok és a mai ukránok nemzeti öntudata nem azonos, mert a hajdani keleti szláv Ruszból más-más területen és úton alakultak ki.

Az egykori a felvidéknek az a része ahol ma rutének laknak, az Árpádok korában még teljesen lakatlan erdőség volt, csak az Árpád-ház kihalása után – a XIV. század elején –, a régi halicsi rutén fejedelemség megszűntekor kezdődik meg a rutének betelepedése a Halicscsal határos megyékbe, Máramarosba, Beregbe és Ungba, majd onnan a következő századok folyamán lassan haladt Zemplén és Sáros felé.

A ruszin népnek soha nem volt vezetői rétege, hanem többségük alacsony osztályba tartozó jobbágy, zsellér és pásztor volt. Emiatt nehéz volt összefogni az egész kárpáti ruszin népet. A sztálini nagy-orosz ideológiába utólag kapcsolták csak be Kárpátalját, amely sosem tartozott a kijevi államhoz és a ruszinokat ukránokká fokozták le. Az ukrán nacionalisták szerint a ruszinok ukránok, nyelvük sem önálló, hanem az ukrán nyelv egyik dialektusa. Ezért – érdekes módon – a legerősebb ruszin identitással rendelkező személyek Ukrajnán kívül élnek. Mindenütt erősen fenyegeti őket az asszimiláció. Teljes mértékben azonban máig sem sikerült beolvasztani őket. A görögkatolikus vallás hagyományait és sajátos népi kultúrájukat sokan erősen őrizték, és így mindmáig sikeresen megmaradt a ruszin nemzeti öntudat is.

Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 472 587 rutén élt.

Mai adat nem ismert, mert az ukrán állam a ruszinokat nem ismeri el önálló nemzetiségként, ezért a népszámlálási adatokban nem tűntetik fel őket.

Érdekességek

Híres rutének: Vasil Bilak kommunista politikus, Csehszlovákia Kommunista Pártjának egyik egykori vezetője, Bonkáló Sándor irodalomtörténész, Andrej Bródy politikus, Kárpátalja első miniszterelnöke, Hodinka Antal történészprofesszor, az MTA rendes tagja, Alfred Redl az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének főtisztje, katonai hírszerző, Romzsa Tódor munkácsi görögkatolikus püspök, vértanú, Dmitro Dmitrovics Szidor lelkész, Kárpátaljai Ruszin Szojm elnöke, Sztripszky Hiador etnográfus, Mihajlo Ivanovics Tomcsanyij író, Andy Warhol festőművész

Jellegzetes rutén népi építészet és templom építészet Kárpátalján.

Ruszin népzene

Képeslapok

Térképek

Videó

Utcatörténet

A Budapest II. kerületi Csatárka városrészben 1932-ben nevezték el a Ruthén utat.