Szolyva (ma Свалява, Ukrajna)
Szolyva Nyugat-Ukrajnában, Kárpátalja középső részén helyezkedik el, Munkácstól 30 km-re északkeletre a Latorca bal partján. Az egykori Bereg vármegye része, ma az azonos nevű járás székhelye.
Szolyva neve egybefonódott az 1944–1945-ben itt működő gyűjtőtáborral. A Kárpátalját megszálló 4. Ukrán Front ebbe a táborba vitte az ún. malenkij robotra összegyűjtött (többnyire civil) lakosságot. Ennek évfordulójára 1994-ben átadták a Szolyvai Emlékparkot, mely szűkebb értelemben a gyűjtőtábor és onnan elhurcoltak emlékére épült, tágabb értelemben a sztálini terror áldozatainak emlékhelye.
Neve a szláv szoly=só szóból eredeztethető, utalva a környék sóbányáira. Az őskor óta lakott, a település mellett honfoglalás-kori sírt tártak fel. Az írásos források 1263-ban említik először.
A település 1920-tól Csehszlovákia része, majd a magyar hadsereg visszafoglalta 1939 márciusában. A második világháború után ideiglenes ismét a Csehszlovák köztársaság része lett, de az 1945. június 29-én kötött szovjet-csehszlovák szerződés a Szovjetunióhoz csatolta. 1991 óta Ukrajnához tartozik, a Nagyszőlősi járás székhelye.
Lakossága 1910-ben: 3802 lakosból 1698 ruszin, 1115 német, 735 magyar.
Lakossága 2001-ben: A Szolyvai járás székhelye, a járásnak 54 900 lakosa volt, ebből 51 900 ukrán, 900 orosz és 400 magyar. A Szolyva településre vonatkozó demográfiai adatok nem ismertek.
Érdekességek
II. Rákóczi Ferenc Lengyelországból hazatérve itt találkozott a felkelők küldötteivel.
Utcatörténet
A XII. kerületi Orbánhegyen 1929 óta, a XX. kerületi Gubacsipusztán 1932 óta viseli Szolyva utca a kárpátaljai település nevét.
