Tergenye (ma Trhyňa Szlovákia)
1920 előtt önálló község volt Hont vármegye Városmikolai járásában. 1960-ban Nagypeszeket és Tergenyét egyesítették. Ma Peszektergenye településrésze, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Lévától 23 km-re délkeletre fekszik. A trianoni béke Csehszlovákiának ítélte, 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt, a világháború után ismét visszakerült Csehszlovákiához.
Az őskor óta lakott település. Első említése 1307-ból származik, egy régi út kapcsán említi oklevél. A 14. század végén Figedi István birtokolta. Régi temploma a 15. században épült, csak 1892-ben építették át. A 16. században a lévai várhoz tartozott. A reformáció során az új hitre térteket az ellenreformáció idején elűzték. A 19. század során birtokosa az Eszterházy család volt, akik az 1816. évi nagy éhínség után Garam-völgyi katolikus németeket és szlovákokat telepítettek ide, akik később elmagyarosodtak. Később a Breuner család érdekeltségébe tartozott.
Lakói a vízimalomban dolgoztak, illetve bortermeléssel, legeltetéssel foglalkoztak. A falu körjegyzőségi székhely is volt.
Lakossága 1910-ben: 539 lakosból 534 magyar, 3 szlovák, 2 német
Peszektergenye lakossága 2011-ben: 657 lakosból 414 szlovák, 168 magyar, 6 cseh (68 nem nyilatkozott)
Érdekességek
Tergenyén született Ádám Lajos (1879–1946) sebész, szakíró, egyetemi tanár. 1946-ban az orvosi egyetem rektora volt. Magyarországon ő terjesztette el a helyi érzéstelenítést.
Térképek, Tergenye a harmadik katonai felmérés térképén
Utcatörténet
Pesterzsébeten, a XX. kerületben 1953-ban neveztek el utcát az egykori Hont vármegyei faluról.
