Tornavár utca, Budapest XI.

Torna (ma Turňa nad Bodvou, Szlovákia)

Torna és a mellette található vár Szlovákia keleti részén helyezkedik el, félúton Rozsnyó és Kassa közt, alig 4 km-re a magyar határtól. A település és a vár története szorosan összefonódott, az egykori Torna vármegye székhelye volt.

Nevét a mellette folyó, azonos nevű patakról kapta. A település mellett néhány száz méterre magasodó kopár hegyen áll a vár. Ma már csak rom, de gazdag történelemmel bír. Feltehetően már a mai rom, az egykori kővár előtt is állhatott egy földvár ugyanitt.

A vár és az uradalom eredetileg királyi birtok volt, első említése 1198-ban olvasható. A tatárjárás után IV. Béla a Bebek testvéreknek adományozta, amely család leszármazottai visszaszerezték az időközben elvesztett birtokot. 1448-ban a husziták foglalták el, Hunyadi János szerezte vissza, majd fia, I. Mátyás adott mezővárosi rangot a településnek.

A mohács utáni időszakban I. Ferdinánd szerezte meg rövid időre. A török is többször feldúlta, Bethlen Gábor is birtokolta rövid ideig, végül Thököly Imre kuruc seregei elvonulása után a császáriak foglalták el és rombolták le – azóta pusztul.

A vár közelében épült fel a XVII. században a Keglevich-várkastély, reneszánsz stílusban, amit az 1950-es években felújítottak.

Torna az azonos nevű vármegye székhelye volt 1881-ig, amikor is Abaúj vármegyével egyesítették, az új vármegye székhelye Kassa lett.

A település 1920-tól Csehszlovákia része, majd az első bécsi döntés értelmében visszacsatolták a Magyar Királysághoz. A háború végével ismét a Csehszlovák köztársaság része lett. 1993 óta Szlovákiához tartozik, az 1996-os közigazgatási reform óta a Kassai kerület Kassai kerület Kassa-vidéki járásának része.

Lakossága 1910-ben: 1697 lakosból 1682 magyar, 8 szlovák

Lakossága 2011-ben: 3511 lakosból 1602 szlovák, 1316 magyar (388 nem nyilatkozott)