Ungvár (ma: Ужгород, Ukrajna)
Ungvár Ukrajna legnyugatibb részén, a szlovák határ mellett található, az Alföld és a Kárpátok találkozásánál. Kárpátalja legnépesebb települése, területi székhelye. A Magyar Királyság Ung vármegyéjének székhelye volt.
Anonymus a következőket írta Ungvárról: „Aztán Álmos vezér és övéi bevonulva Hung várába, a halhatatlan isteneknek nagy áldozatokat mutattak be, és négy napig tartó lakomát csaptak. A negyedik napon pedig Álmos vezér tanácsot tartván és övéit mind megesketvén, még életében vezérré és parancsolóvá tette fiát, Árpádot. Ezért hívták Árpádot Hungvária vezérének, összes vitézeit pedig Hungról hungvárusoknak nevezték el az idegenek nyelvén, és ez az elnevezés mostanáig él az egész világon.”
Ha nem is Ungvárról kapta a nevét a magyar nemzet és nem is itt lett Árpád a magyar nép vezére, annyi bizonyos, hogy a Vereckei-hágón átkelő magyarság egyik első elfoglalt területe lehetett Ungvár – a honfoglalás után nem sokkal már vár álhatott itt, végvárként funkcionálva. A tatárjárás súlyos károkat okozott, de nem pusztította el teljesen a várat. IV. Bélától kiváltságokat kapott. A XIV. században a Drugeth család kezébe került a vár. A XVI. században a reformáció széles körben terjedt a városban, de jelentős volt a rekatolizáció is, illetve itt mondták ki a magyarországi görögkatolikus felekezet létrejöttét is. A Rákóczi-szabadságharc egyik központja volt. II. József türelmi rendelete után Galíciából nagyszámú zsidó lakosság érkezett a városba.
A XIX. század második felében nagy változáson esett át a város, modernizálódott, polgárosodott.
A település 1920-tól Csehszlovákia része lett, majd az első bécsi döntés értelmében visszacsatolták a Magyar Királysághoz. A második világháború után az 1945. június 29-én kötött szovjet-csehszlovák szerződés a Szovjetunióhoz csatolta. 1991 óta Ukrajnához tartozik.
Lakossága 1910-ben: 16 919 lakosból 13 590 magyar, 1219 szlovák, 1151 német
Lakossága 2001-ben: 115 600 lakosból 89 900 ukrán és ruszin, 11 100 orosz, 8 000 magyar.
Utcatörténet
A XIV. kerületi Alsórákoson található Ungvár utca 1929 óta, az Ungvár köz 1971 óta létezik.
A XVIII. kerületi Szemeretelepen 1930 óta, a XIX. kerületben 1940 óta, a IV. kerületi Megyeren 1932 óta, a XVI. kerületi Rákosszentmihályon az 1920-as évek óta, a XXI. kerületi Királyerdőben 1937 óta, a XXII. kerületi Budafokon az 1930-as évek óta viselik a közterületek a kárpátaljai település nevét.
