Nagyvezekény (ma Veľké Vozokany, Szlovákia)
Nagyvezekény Nyitrától közel 40 km-re keletre található, Szlovákia délnyugati részén. A Magyar Királyság Bars vármegyéjének Verebélyi járásához tartozott.
Nagyvezekény első írásos említése 1209-ből való. Neve a török bazakan „dísz, díszecske” szóból származik, az azonos nevű nemzetség névadója.
A XIII. században a Hont-Pázmány nemzetség majd a Maróthy család voltak a birtokosai. 1618-ben elfoglalták a törökök.
A település leginkább az itt lezajló „ócska kis vezekényi csatáról” ismert, ahogy Esterházy Péter nevezte a Harmonia caelestisben: valóban, nem különösebben fontos csata zajlott itt 1652-ben a törökök ellen. Egy kisebb portyázó török csapat Esztergom felé tartott vissza a zsákmányokkal, amikor a környék végvári vitézei rajtuk ütöttek. A csata magyar győzelemmel zárult, de a harctéren négy Esterházy maradt ott – mind unkatestvérek voltak.
A település 1920-tól Csehszlovákia része. Az első bécsi döntés néhány km-re a községtől húzta meg az új határokat, nem lett visszacsatolt terület, így a második világháború alatt a frissen kikiáltott „független” Szlovákiához került. Ennek megszűnése után ismét a Csehszlovák köztársaság része lett. 1993 óta Szlovákiához tartozik, az 1996-os közigazgatási reform óta a Nyitrai kerület Aranyósmaróti járásának része.
Lakossága 1910-ben: 471 lakosból 407 szlovák és 60 magyar.
Lakossága 2011-ben: 508 lakosból 484 szlovák, 5 ukrán (15 nem nyilatkozott)
Érdekességek
Számos település viselte a történelmi Magyar Királyság területén a „vezekény” utótagot.
Utcatörténet
A XVI. kerületi Árpádföldön található Vezekény köz és utca 1954 óta viselik a település nevét.
