Vöröstorony lejtő, lépcső, utca, Budapest II. (1025)

Vöröstorony/Porcsesd (ma Turnu Roșu, Románia)

Vöröstorony község Románia közepén, Nagyszebentől 24 km-re délkeletre található. A történelmi és földrajzi Erdély illetve Havasalföld határán helyezkedik el, az azonos nevű szoros közelében, az Olt folyó partján. A Magyar Királyság Szeben vármegyéjének volt része.

A település Porcsesd neve a román ’porc’, vagyis ’disznó’ szóból származik, első említése 1364-ből való.  A közeli Bojca település mellett álló romvárról (Vöröstorony vára) nevezték el később Vöröstoronynak.

A névadó Vöröstorony várának első említése 1383-ból származik, nevét az építéséhez használt vöröses színű kőről kapta. 1453-ig az erdélyi vajdák tulajdona volt, V. László tette királyi birtokká. 1533-ban az Olt áradása megrongálta.

Az 1900-as tűzvészben a falu nagy része leégett. Az Olt árvizei sok gondot okoztak a településnek, 2005-re fejeződött be a folyó itteni szakaszának szabályozása.

A település 1920-tól Románia része, ma Szeben megyében található.

Lakossága 1910-ben: 1686 lakosból 1479 román, 190 magyar

Lakossága 2011-ben: 1827 lakosból 1762 román, 21 roma, 3 német (37 nem nyilatkozott)

Érdekesség

Barabás Miklós készített egy akvarellt A verestoronyi szoros címmel, 1831-ben.

A Vöröstoronyi-szoros elhelyezkedése miatt mind kereskedelmileg, mind harcászatilag fontos szerepet töltött be a történelem során. Már Trainaus császár vezetett erre hadjáratot a dákok ellen, illetve valószínűleg itt szenvedett súlyos vereséget I. Károly I. Basarab havasalföldi fejedelem ellen, melyből a magyar király is csak egy alattvalójának önfeláldozásával menekült meg.

Képeslapok

A Vöröstorony-hágó térképe

Google-térkép

Utcatörténet

A II. kerületi Törökvészen található Vöröstorony utca 1931, a Vöröstorony lépcső és lejtő 1968 óta viselik a település nevét.