Körülbelül 100 évvel ezelőtt jelentek meg az első evezősök a Római-parton, majd számuk pár év alatt robbansszerűen megnőtt. Budapest mára egyik utolsó természetes partszakaszán sok minden átalakult azóta, de a mai napig a város evezőseinek legfontosabb helye.
Soós Bertalan idén nyáron készült fényképeihez a Római hajnaláról szóló újságcikkekből válogattunk.
Válogatás: Kovács Tamás
„A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a Malomtértöl a békásmegyeri határig terjedő Duna- partot Római-partnak [nevezi el].” (Az Ujság, 1911)
„Néhány év óta hatalmas arányban lendült fel a Dunán az evezősélet.” (Az Újság, 1924.)„Csónakot ne rendeljen addig, míg meg nem nézte Weinberger Jenő csónaküzemének(ITT. kér.. Római part) készítményeit. Elsőrendű kivilel. Szolid árak. Csónakgarage.” (Sporthirlap, 1924)„A révkapitányság megállapította, hogy a Dunán jelenleg háromezer csónak van, holott három évvel ezelőtt a csónakok száma alig haladta túl az ötvenet.” (Világ, 1925)„Három évvel ezelőtt csak egyetlenegy garázs volt a Római parton, ahol abban az időben körülbelül ötven csónak volt elhelyezve. Három év alatt azonban kiépült a Római part csónakházakkal, bércsónaktelepekkel és csónaképítő vállalatokkal, úgyhogy azon a vidéken rövidesen egy külön Víziváros fejlődött.” (Világ, 1925)
„A csónakházak szaporodásával egyidejűleg vendéglők és alkalmi büffék nyíltak meg a Római parton. Aki a vidéket figyelmesen végignézi, minden csónakház mellett egy vendéglőt vagy büffét talál.” (Világ, 1925)„Elfoglalták már a Lidó-szigetet az újpesti hid fölött s övék a Szentendrei sziget alsó fele is.” (Pesti Hírlap, 1927)„A’ tömegsportok, a turisztika és evezés egyre nagyobb tért hódítanak a főváros minden társadalmi osztályában.” (Esti Kurír, 1928)„Tudvalevő, hogy a Római-parton levő csónakházukban mintegy ötezer turacsónak van elhelyezve.” (Az Ujság, 1928)
