Őszi színekben tobzódik Buda – a Bartók és környéke könnyen megközelíthető, és rengeteg izgalmas látnivalót és szuper beülős vagy teraszos helyeket kínál. Századfordulós főúri luxus, budai banánfák és kőbe fagyott ősmagyarok – nekünk ez a három kedvenc látnivalónk a Sétálj velünk! Városból ki a zöldbe – egy negyed a tó helyén programjából – és neked? Ha kedvet kaptál, indulj el, fedezd fel a város kincseit, történeteit.
Bartha Dorka írása.
Romantikus villa a Mányoki úton
Az igazi tündérmesébe illő, vadregényes villa építettője az ország egyik leggazdagabb, bárói és grófi ággal is rendelkező nemesi család – a Wenckheimek – egyik sarja volt. A család neve a 20. század közepéig fogalom volt, gazdagságuk valóban mesés volt: birtokaik a századfordulón 100 ezer hold felett voltak, és csak az ősi fészküknek számító Békés megyében egy tucatnál is több kastélyuk volt.
A fővárosban is sokat építkeztek, hozzájuk köthető a Szabó Ervin Központi Könyvtárának palotája. A hegyen álló családi villák közül a nagyobb, Kelenhegyi útra néző épület, amelyet a finn nagykövetség használt már akkor is, a második világháborús ostrom következtében elpusztult, de ez a kisebb neobarokk épület (Mányoki út 3.), báró Wenckheim József villája túlélte a viharos 20. századot.
A kertjében a harmincas években afféle magán-benzinkút is állt, mivel az autórajongó József bárónak valahol meg kellett tankolnia a járműveit. A nagymúltú család a világháború közeledtével nyugatra menekült és szétszóródott a világban, de az országban és a fővárosban is megannyi épület őrzi az emléküket, és mecénási tevékenységüket.
Burjánzó természet – a Budai Arborétum
Villányi út 29-43.
Akár a pezsgő Bartók Béla úton majd a látványos Villányin sétálunk végig, akár a kacskaringós Mányoki és Ménesi úton a domboldalban, ed idő után belefutunk egy falatnyi természetvédelmi területbe. A Szent István Egyetem kampuszához tartozó, 7,5 hektáros parkba bárki szabadon beléphet, és ott kedvére bolyonghat, pihenhet, piknikezhet, olvasgathat, vagy ismerkedhet a helyi és egzotikus növényekkel.
A természet rajongóinak jó hír, hogy a botanikus kert növényvilága elképesztően változatos, majd kétezer fajú és fajtájú fásszárú dísznövényből, kétszázötvenféle évelő dísznövényből és több száz hagymás virágból áll, így szinte minden évszakban más arcát mutatja. Az Alsó és Felső kertet a Ménesi út választja el, de akár az egészet be lehet járni. Az itteni intézmény elődjét még 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédorvosa, Entz Ferenc alapította kertészképző iskolaként, a Felső kertben mág áll a kastélyszerű épület, míg az Alsó kertben a világháború után a kései modern építészet pár különleges épületét találjuk.
A Ménesi úti tömböt, amelynek csodás, a bauhaust megidéző üvegfalu zsibongója megér egy pillantást Lauber László és Szendrői Jenő tervezték 1949-ben, a Villányi út felé néző, furcsa betonlamellás tömb pedig a 60-as évek szülötte. Ha az idő nem sürget, érdemes leülni egy eldugottabb helyen álló padra és élvezni a napsütést vagy árnyékot, évszaktól függően, és elmerülni itt a pár hektárnyi természet közepén, kizárva a várost.
Ősmagyarok és lakhatási válság – a Szabolcska Mihály utca és környéke
Az 1930-as években épült Pannónia, Tátra, Turán, Nap és Árpád-udvaroknak már a neve is elég beszédes. Nézzük meg, milyen az, amikor az art deco találkozik a magyar őstörténettel. Az Eszék utca 11-15. és Szabolcska Mihály utca 3-9. alatt épült tömbök építészetileg egészen modern megoldásokkal élnek, míg díszítésük és elnevezésük a mitologikus, képzelt múltba nyúlik vissza.
Mielőtt a magyar turanizmus ingoványos talajára tévednénk, nézzük meg építészetileg ezeket a házsorokat. Több szállal is kapcsolódnak a már látott Orlay utca Medgyaszay házhoz – ahhoz hasonlóan ezek is vállalati társasházként épültek, nagyrészt a Centrum társaság jóvoltából. Sőt, a Fadrusz utca 12-es házát, a Nap-udvart maga Medgyaszay tervezte. Fontos volt, hogy az ide kiköltöző lakóknak a kertvárosi élet minden előnyét biztosítsák, így a zöld környezetet is – ennek köszönhető, hogy bár a beépítés zártsorú, előkertek szegélyezik az utca felé az épületeket, a hátsó fronton pedig az egész tömb egy hatalmas egymáshoz csatlakozó kertet rejt.
Az épületeket a magyar őstörténetből is mitológiából vett jelenetek sokasága díszíti. Láthatunk itt az Eszék utcában hátrafele nyilazó lovasokat és turáni vitéz avatását ábrázoló dombrműveket, mozgalmas hun és magyar csatalejelenteket megjelenítő sgrafittókat – mindez elvezet a 20. század elején népszerű turanizmus világába. Az ideológiával Ablonczy Balázs történész foglalkozott alaposan, de annyit mindenképpen érdemes itt elmesélni, hogy az 1910-es években még illusztris társaságnak indultak, tagjainak célja a keleti rokoságok, és az ehhez kötődő tudományos, valamint gazdasági kapcsolatok ápolása volt, és csak később vált egy inkább dilettánsokat tömörítő múltértelmezők csoportjává.
Az összes budapesti útvonalat pedig megtaláljátok a Sétálj velünk! oldalán. Fontos, hogy ezek nem vezetett és szervezett programok, de ha kedvet kaptál azokhoz is, sok állomásnál ajánlunk olyan tematikus programokat és séta-társaságokat, akikkel jobban el lehet mélyedni egy egy környék vagy éppen téma megismerésében.
