Női sorsokat és arcokat, ’56 női hőseit ismerhetjük meg a képeken keresztül. A kurátorok közül két történésszel, Pető Andreával és Eörsi Lászlóval készült interjú a Budapest TE meg ÉN podcastban.
A történelem többnyire a férfiak hegemón története
Pető Andreát, aki Rajk Júlia életéről már második könyvét írta meg, először arról kérdezték a műsorvezetők, miért érdemes a történetírásnak külön vizsgálni a nemek szerepét?
„(…) A kérdésedből az látszik, hogy úgy gondolod, a történelem az egyszerűen csak a férfiak hegemón története, és az van kinevezve normális, objektív történelemnek, pedig ebből rengeteg csoport ki van hagyva. (…) ’56 történetírásának nagyon sok problémája van, az egyik épp az, hogy egy elitre fókuszáló történetírásról van szó és nagyon későn kezdődött meg ennek a társadalom-kultúrtörténeti, illetve a társadalmi nemekkel kapcsolatos történetírása.”
„Ha bizonyos csoportok nem találják meg magukat a történelemben, akkor annak különböző következményei vannak. Ilyen következmény, amit most is látunk, a populista fordulat a történetírásban, amikor elkezdik a saját történelmüket megírni, lehet, hogy a kánonon kívül, vagy a történetírás szabályain kívül is.”
„Amikor én elkezdtem Rajk Júlia életével foglalkozni, a kollégáim nagy szemeket meresztettek rám, azt mondva, ő nem is volt fontos, ő csak egy feleség volt. (…) Ehhez képest én nagyon jól elszöszmötöltem vele húsz évig.”
PODCAST:
Spotify: https://open.spotify.com/episode/3uRavLkQFVJP8JIdEnDh4U
„Ha volt kirakatper, legyen kirakattemetés is!”
Ezt mondta Rajk Júlia, aki férje, Rajk Lászó újratemetésének megszervezésével egy nagy tömegtüntetést hívott életre, ami „nemcsak a 20. század egyik legtöbbet fényképezett eseménye volt, hanem főpróbája is egyben az ’56-os forradalomnak.” – meséli a történész.
Ám Rajk Júlia csak egy volt azok között a nők között, akiknek fontos szerepe volt ’56-ban, és akik nem nagyon szerepeltek eddig a történetírásban. Pető Andrea szerint az 1956. december 4-5-én zajló nőtüntetés is kulcsfontosságú esemény volt, arról szólt, hogy egy némán felvonuló tömeg az emberi méltóság fontosságát hangsúlyozza.
’56 kapcsán a harcoló, fegyvert ragadó nőkről is beszélt a történész, és arról, hogy a társadalmi nemi szerepek itt is élesen kirajzolódtak. „Ha megnézzük azokat a fotókat, amelyek a különböző tömegtüntetésekről szólnak, lehet látni, hogy sok nő van napközben a képeken, és amikor leszáll az este, meg a gyerekeknek enni kell adni, akkor a nők hazamennek és ezt a dolgot ellátják.”
Eörsi László a pesti lányokról
Eörsi László történész számítása szerint 225 embert öltek meg a megtorlás kapcsán, ebből 6 nőt. A Pesti lányok 1956 című könyvben azokról a nőkről ír, akikről biztosan tudjuk, hogy részt vettek valamilyen szerepben a forradalomban, a politikai ellenállásban.
László a podcastban kiemel egy-egy női sorsot, mesél például Csontos Erzsébetről, aki tevékenyen vett részt a forradalmi ellenállók munkájában, utólag mégis azt sejti a történetírás, hogy Kádár embere, ügynöke lehetett.
Megismerhetjük Tóth Ilona történetét is, aki orvostanhallgatóként megölt egy embert, akiről tévesen hitte, hogy ÁVH-s és az ellenállás lebuktatására készül. Ezért a tettéért Ilonát később kivégezték. „Az a helyzet, hogy van egy társadalmi elvárás, és a történészek egy része ezt az elvárást akarja követni. (…) az egyetemista társai Tóth Ilonának a rendszerváltás után feltűntek, és kijelentették egyértelműen, hogy amiről a kádárista peranyag ír, hogy megölt volna valakit, az teljesen lehetetlen.”
Tóth Ilona történetéből sokan hősi mítoszt gyártanak, a történész az interjúban kifejti az általa igaznak tudott, a kutatási eredményére hagyatkozó sztorit.
Amire még választ kapunk a podcastban:
Milyen szerepe volt Kéthly Annának a forradalom utáni időszakban?
Hogyan kapcsolódik ’56 és a kommunista emancipáció?
Hogyan kapcsolódik az abortusz szigorítása a forradalomhoz?
A megtorlás időszakában zsarolhatóbbak voltak-e a nők a családjukkal?
Mi volt Móna Judit, Márton Erzsébet, Wittner Mária vagy Havrila Béláné Sticker Katalin története?
A személyes elbeszélések kapcsán mennyit torzulhat az történet igazságtartalma?
