Nagyjából négy kilométer, többszáz ház, napi többszázezres forgalom – a Nagykörút mindannyiunk életének a szerves része. Most egy kicsit kérdezz-felelek formában mesélünk a történetéről és a múltjáról, mert hamarosan a jövője lesz a kérdés mindenki számára.
Bartha Dorka írása.
1. A Nagykörút csak informális elnevezése az útvonalnak, hivatalosan több, más-más nevű szakaszból áll. De pontosan hányból és kik voltak ezeknek a névadói (a pesti oldalon)?
Az útvonal félkörívben végighalad egész pesti oldalon, a Margit-híd felől az 5. és 13. kerület határán fut, majd metszi a 6.,7.,8., és 9. kerületeket is. Az első szakasz kivételével, amely Szent István körút nevet viseli, a többi szakasza a városrészek nevét vette fel, történetesen Teréz-, Erzsébet-, József- és Ferencvárosét, amelyek pedig mind a Habsburg uralkodócsalád tagjai után kapták a neveiket. (Mária Terézia, Sisi, II. József, I. Ferenc)
2. Az egyik legismertebb korai terv Reitter Ferenctől származik, akinek rajzain egy hajózható csatorna tűnik fel a mai körút vonalán – de vajon miért, mennyire volt ez elvetemült ötlet?
Bármennyire is utópisztikusnak tűnik ma a terv, hogy a Boráros térről hajóval érkezhetnénk a Blahára, az ötlet magja nem volt teljesen légből kapott. A régi térképeket nézegetve azonnal feltűnik, hogy megközelítőleg a mai út vonalában húzott az egykori Duna-ág – Reitter csupán ezt szerette volna kibővíteni. Az elképzelései szerint, amire befektetőket is talált a város, és a műszaki tervek tanúsága szerint a megvalósuló csatorna a főágtól zsilipekkel lett volna elválasztva, és 8 láb mély, 120 láb széles (2,5 és 40 méter) lett volna, összesen 12 híddal és majd félszáz rakodóparttal, és díszes palotasorral a partjain. A cél az volt, hogy a legnagyobb Dunai hajókkal is bejárható legyen.
3. Bár a szakaszainak mind megvan a maga karaktere, mégis, az Andrássy úthoz hasonlóan feltűnően egységes arculatot mutat az útvonal, vajon miért van ez?
A gyors képülésre itt nem nagyon lehet hivatkozni, mivel az 1872-ben meginduló munkálatok sokszor megakadtak, a világválság és egyéb nehézségek miatt is, és annak ellenére, hogy a hivatalos átadása a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódva 1896-ban megtörtént, valójában csak több hullámban készül el 1906-ra. Mivel sem a fővárosnak, sem az államnak nem volt elegendő tőkéje, hogy középületeket húzzanak fel, ezért különböző támogatásokkal, adómentességgel és kölcsönökkel igyekeztek a magántőkét bevonni a városfejlesztésbe. Ennek eredménye lett, hogy nagyrészt bérházak sora szegélyezi az utat, amelyek a korszakban jellemző eklektikus, neo-stílusok valamelyikében épültek, váltakozó minőségben. Összesen 251 épületet bontottak és 253 újat húztak fel.
4. Melyik a körút legszűkebb és legszélesebb szakasza?
A kérdés trükkös volt, a szabályozás értelmében az útvonal szélessége egységesen 38 méter.
5. Hol tesztelték a városban legelőször a forradalmian új közlekedési módszert?
Természetesen a Nagykörúton, annak is az Oktogon környéki szakaszán, és a persze hogy a mára már legendássá váló villamosról van szó. Ami egykor csak egy egymegállós kis szakasz volt, az mára Európa egyik legforgalmasabb vonalává nőtte ki magát. A 4-6-os villamos történetének megannyi érdekességéről Zubreczki Dávid egy teljes cikket is írt.
6. Maradva még az út szintjén, ki tudja, miért van egy szabad szemmel is jól látható dombocska az Oktogonnál, az Andrássy út kereszteződésében?
A már említett Duna-ágnak ehhez is köze van – bár a hajózó csatorna tervei örökre az íróasztal fiókban maradtak, az útvonal mégis a környéknél kicsit mélyebben fekvő mederben fut, így ideális volt arra is, hogy alatta húzódjon a gravitációs elven működő szennyvíz-főgyűjtőcsatorna. Ennek szintben tartásához kellett megemelni egy kis szakaszon az útvonalat.
7. A mai napig feltűnő, hogy mennyi üzlet, kirakat, utcára néző vendéglátóhely és terasz van az útvonalon. De vajon mi volt a helyükön 50-100 éve?
Vesztve ugyan századfordulós fényéből, de hasonló volt a körút hangulata a századfordulón is, egészen a 60-as évekig egy egész kellemes, reprezentatív vásárlóutcának számított. Elég csak felidézni például, milyen legendás kávéházak működtek a vonalán: a New York, az Emke a Blahánál, az Oktogonon az Abbázia, Sorrento és Menton, a Margit híd felé a Luxor. A szocializmus alatt megszaporodtak az eszpresszók, de a neonfényes cégérek és kirakatok még ekkor is megmaradtak, és egységes, igényes képet adtak az útnak.
8. Melyik a páros és melyik a páratlan oldal? Trükkös kérdés!
Mikor-hogy, hangzik a diplomatikus válasz. Ahogy a számozás növekvő iránya sem egységes, így az oldalak páros-páratlan volta is fordul párszor. A számozás a Duna felől (mind a két oldalon) és a Blahától nő, majd a Nyugatitól és az Üllői úti kereszteződéstől csökken. Míg a Szent István körúton és József körúton a külső ív a páros oldal, addig a Teréz-, Erzsébet-, és Ferenc körútnál a belső oldal kapta a páros számokat.
9. Miről is énekel Rátonyi Róbert, amikor azt búgja lelkesen a fülünkbe, hogy „Hétre ma várom a Nemzetinél/ ott ahol a 6-os megáll”?
1964 bontása óta tartja magát a városi legenda, hogy az 1908-ban az egykori Népszínházba ideiglenes jelleggel beköltöző, mégis ikonikussá váló Nemzeti Színház elbontása sokkal inkább volt szimbolikus politikai üzenet, semmint szükséségszerűség. Ennek ellentmondanak ugyan jórész a tények, hogy az épület valóban nagyon elavult állapotban volt, és a Blaha Lujza téri metróépítés alatt feltehetően annyira megsüllyedt volna, hogy használhatatlanná válik.
10. És te milyen Nagykörutat szeretnél?
Járj nyitott szemmel akár gyalog, bringával, rollerrel, babakocsival, kerekesszékkel vagy autóval a Nagykörúton – nemsokára elindul egy átfogó tervezési folyamat, aminek keretében mindenki elmondhatja a véleményét.