A filmszínház ízig-vérig huszadik századi épülettípus. Az 1900-as évek egyik legizgalmasabb területe volt ez az építészetben, sem előtte, sem utána nem készültek jelentős moziépületek Magyarországon. Szegő György és Haba Péter, általam oly sokszor emlegetett, 111 év – 111 híres ház – 150 magyar építész, című könyvében például négy moziépület is szerepel (Corvin, 1922; Simplon, 1934; Átrium, 1935; Kőbánya, 1964), sőt nyugodtan idevehetjük a listáról a Nagykanizsai Színházat is, melyben 1926-os megépülte után nem sokkal már filmeket vetítettek. Szóval tényleg a század egyik legfontosabb intézménye volt.
Zubreczki Dávid írása.
A pesti Nagykörút az 1800-as évek végén alakult ki, épp a mozi évszázada előtt, így viszonylag kevés ház épült kifejezetten ezzel a céllal (a Corvin, a régi Apolló és félig-meddig a Szikra). Ám igény az nagyon is volt rájuk a nyüzsgő város modern boulevardján, ahol fel s alá korzózott a nép. Szóval előbb kávéházakban kezdtek vetíteni, amelyekből persze rengeteg volt itt, majd egyre több földszinti mulatót, kabarét, üzletet építettek át erre a célra. Lássuk sorra, melyek voltak a leghíresebb mozik a Körúton, és melyek élték meg a jelenkort ezek közül.
Nagykörút alatt általában a pesti félkört értjük, de ha filmszínházakról van szó, muszáj átugranunk egy kicsit Budára is. Ha nagyon megengedők lennénk, akár a Krisztina körúti Tabán mozit is bevehetnénk a válogatásba, na de az az út már tényleg csak nevében körút (hiába viseli szép szabályosan egy városrész nevét). Induljunk el tehát most a Széll Kálmán térről a Duna felé.
Margit körút
Rögtön ott az elején a Mammut bevásárlóközpont, melyben egy multiplex mozi működik, de ami ennél is izgalmasabb a városi élet szempontjából, az tavasztól őszig a Mammuttető kertmozi a tetején. Persze régebben is voltak erre mozik.
A Margit körút már jóval később épült ki, mint a Nagykörút pesti szakaszai, így természetes volt, hogy ide már filmszínházat is álmodtak. Nem is akármilyet! Kozma Lajos, a két világháború közti magyar építészet egyik legnagyobb alakja tervezte az Átrium épületét (Margit krt. 55.). Egy menő, modern lakóházról van szó, amelyet már kifejezetten úgy építettek, hogy az aljában egy mozi is legyen. Kozma híres volt arról, hogy iparművészként az utolsó részletekig kidolgozott mindent (állítólag családi házaknál ez akár a könyvborítók gerincéig tartott). Nem volt ez másként itt sem. A mára kissé megkopott, számos díszítésétől megfosztott műemlék eredetileg hihetetlenül elegánsnak számított. Ebből a pompából a fekete-fehér márványmozaikkal burkolt előcsarnok őrzött meg a legtöbbet. A szocializmus idején Május 1. néven futó hely jelenleg színházként működik (vagyis épp várja a járvány végét), ami érdekes csavar a várostörténetben. Míg a múltszázadban még eredetileg színháznak épült létesítményeket alakítottak át mozikká, a folyamat az ezredforduló után megfordult.
A Bem mozi (Margit körút 5/b) történetében viszont másik csavar van. Ez ugyanis 1908-ban moziként nyílt meg, és egészen 2010-ig akként is működött. Eredetileg Helios, aztán Admiral volt, majd Adriára nevezték át, ami majdnem ugyanúgy cseng. Végül, 1950-ben megkapta a Bem nevet, ami szerencsére a rendszerváltás után is teljesen vállalható maradt. Csak épp a vendég volt egyre kevesebb, 2010-ben végleg bezárt. El is siratták, ahogy akkor írták: „feltámadására szinte 0% az esély (…), feltehetőleg bankként vagy más üzletként folytatja életét”. Nos a „szinte 0” szerencsére több a nullánál: hat évvel később újranyitott, és azóta is üzemel!
Szent István körút
A Nagykörútnak ez a szakasza többé-kevésbé elnyerte mai képét a századfordulóra, de tőle északra még évtizedeken át épült a korszerű városnegyed: Újlipótváros. Talán ezért sem nyílt túl sok mozi ezen a szakaszon, hiszen pár sarokkal beljebb már ott volt a hipermodern, nyitható tetejű Lloyd (később: Duna), melyben ma jazzklub üzemel (Hollán Ernő utca 7.). A háború után a Nyugati téri Kossuth erősítette a konkurenciát, amit csak a Westend multiplexe nyírt ki. A helyén ma egy élelmiszerbolt van (Váci út 14.).
Mindezek ellenére a mai napig működik egy kis mozi a Vígszínház mellett, a Szent István körút egyetlen filmszínháza, a Café Kino a 16-os szám alatt, egy gyönyörű épületben. Nevéhez méltón, elsősorban kávézó, de máig őrzi a több mint százéves hagyományt. Ez idő alatt a legkülönfélébb neveket viselte: volt Elit, Mesevár, Tanács, Magyar Filmek Mozija és Szindbád. A Bemhez hasonlóan ez is bezárt 2012-ben, de már a következő évben újraindultak a vetítések, melyek azóta rendszeressé váltak.
Teréz körút
Igazán különleges alkotás volt a Szikra (Metro) épülete. A Teréz körút 56 és 62 között nem aprózták el a fejlesztést az 1880-as években. Két hasonló fazonú, nem túl izgalmas épülettömböt húztak fel ide a Szabad Osztrák-Magyar Vasúttársaság megbízásából, tisztviselői lakásokkal és irodákkal. A két tömb között egy kis utca volt. Na, ennek a pici köznek a helyére építettek be egy menő mozit, a Corvint is tervező Bauer Emil tervei szerint. Ha valaki ránéz az épületre, kiváltkép a körút túloldaláról, az Eiffel tér felől, egyből kiszúrja az egykori utca helyét. Itt eltérő a homlokzat stílusa, és a ház ablakkiosztása is. Budapest három elhúzható tetejű mozijának egyike volt ez, melyet sorstársaihoz hasonlóan a bezárás után színházként próbáltak feléleszteni. Csak itt sajnos nem jártak sikerrel.
Szerencsésebben alakult a Művész sorsa, mely 1909-ben nyílt meg egy csődbe ment mulató helyén, a Teréz körút 30. alatt. Számos névváltozata közül a Fáklya és az Új Tükör lehet még ismerős sokaknak. Ez volt az első filmszínház Pesten (egyesek szerint a világon), ahol bevezették a számozott ülőhelyeket. Nevéhez híven, amikor a rendszerváltás után virágzásnak indultak a pesti művészmozik, ez lett az egyik legfontosabb közülük. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy épp akkoriban alakították négy-, majd nem sokkal később öttermessé. Jelenlegi arculata elképzelhetetlen lenne ikonikussá vált bejárata és a mozaikoszlopokkal díszített belsőépítészeti kialakítása nélkül.
Erzsébet körút
A Nagykörút erzsébetvárosi szakasza valódi moziparadicsom volt. Itt nyílt meg 1906-ban Budapest első vetítőhelye, a Projectorograph (Erzsébet krt. 27.), mely pár évvel később elköltözött. Mások viszont tovább bírták. A Royal Szállodában nyílt Apolló 1990-ig működött Vörös Csillag néven (Erzsébet krt. 45.), a kávéházból átépített Bástya 1998-ban zárt be (Erzsébet krt. 8.), míg a 26-os szám alatt működő Hunnia (egy időben Zrínyi) egészen 2010-ig bírta.
A bezárt mozik közül különösen figyelemreméltó az, amely egy étterem helyén nyílt meg 1939-ben az Erzsébet körút 16-ban.Valamikor ez volt a Híradó Filmszínház, melyben nevéhez méltón megállás nélkül filmhíradók, illetve animációs és dokumentumfilmek mentek. Később hagyományos mozivá alakították Horizont néven, majd az ezredforduló után a Golgota gyülekezet vette birtokba. A harmincas évekre jellemző portált és az előcsarnokot szépen helyreállították, ám az értékes, korabeli jegypénztárt sajnos elbontották. A gyülekezeti teremben máig megvannak az egykori vetítővászon két oldalát díszítő oszlopok, rajtuk Kovács Margit kerámiáival. Az egyiken a magyar, a másikon a világtörténelem fontos eseményei vannak kiemelve – szinte filmhíradó-szerűen.
Ma már csak egyetlen mozi tartja a frontot ezen a körútszakaszon, az Örökmozgó (Erzsébet krt. 39.). 1912-ben nyílt meg, majd számos névváltás után 1984-ben kezdődött az – akkoriban épp Mátrának hívott – intézmény legendás korszaka: mesemozi lett belőle. A rendszerváltás után a régi filmeket vetítő Filmmúzeum költözött ide, jelenleg pedig Art+ Cinema néven működik mozi itt.
József körút
A Nagykörút mindkét önálló, körüljárható moziépülete itt állt egykor – igaz, nem egy időben, szinte váltották egymást. Az első az Apolló volt, amelyet 1906-ban építettek a Blaha Lujza térre. 1923-ban azután elköltözött a Royal Szállóba (ahogy arról az Erzsébet körútnál szó is esett), a helyén pedig felépült a Corvin Áruház. Érdekes ismétlődése a történelemnek, hogy a 2010-es években, a bezárt áruház tetején kialakított Corvintető szabadtéri moziként is működött egy ideig (mielőtt tovább költözött volna a Corvin Pláza, majd a már említett Mammut tetejére).
A másik ikonikus moziépület a Corviné. Az egyetlen a listán, melyet megnyitása óta mindig ugyanúgy hívtak. Az Üllői út sarkán álló telek volt az utolsó, amely beépítetlenül maradt a Nagykörúton. 1923-ban épült ide az a hatalmas komplexum, amelyben bérházak fogtak közre egy több irányból megközelíthető kis teret. Ez a kis tér, az 1956-ban legendává vált Corvin köz, melynek közepén ott állt a híres mozi. A tömb egyes épületeit más építészek tervezték, de a homlokzata mindegyiknek hasonló, azok Bauer Emil tervei nyomán születtek meg neobarokk stílusban. A mozin már az art déco jegyei figyelhetők meg, de ma már a Rajk László tervezte posztmodern belsőtér is szerves része az épületnek.
A József körúton volt még két másik mozi is. A 70-es szám alatti Fészek már a második világháború előtt bezárt, viszont a 63-ban működő Bányász egészen 1999-ig tartotta magát Graffiti néven. Amikor 1910 körül Bodográf néven megnyílt, ez volt Budapest első kéttermes filmszínháza.
Ezzel a körúti mozisétánk véget ért, hiszen bármilyen furcsa is, a Ferenc körúton soha nem működött filmszínház. Ha valaki tovább kutakodna a hajdanvolt budapesti mozgók világában, annak remek kiindulópontot jelenthet ez a Wikipedia-oldal, sok címmel, linkkel és forrásjegyzékkel.
