December elején tartottuk az első workshopot az eseményre jelentkezett szakmai és civil szervezetekkel, valamint az érintett kerületi önkormányzatokkal, melyen a Nagykörút értékeiről, problémáiról és lehetséges jövőképéről beszélgettünk (a járványhelyzet miatt online formában). A tartalmas közös gondolkodásról az alábbi cikkben számolunk be.
A Fővárosi Önkormányzat 2020 őszén komplex tervezési folyamatot indított a Nagykörút megújítására, melynek során a tervezés széles körű nyilvánosság mellett, az érintettek bevonásával zajlik. A Nagykörút megújítása kapcsolódik a Fővárosi Önkormányzat azon törekvéséhez, hogy Budapest belvárosa élhetőbbé váljon. Az átfogó megújítási szemléletnek és a 2020. novemberi, széles körű online lakossági felmérés eredményeinek megfelelően a Nagykörúton a közterületek megújítása és a zöldfelületek fejlesztése, illetve a közlekedési módok közötti megoszlás kiegyensúlyozása mellett az üzletek és szolgáltatások minőségének fejlesztése és a körút elhanyagolt, kaotikus arculatának rendezése a legfontosabb célok a projekt során.
A feladat a fővárosi tulajdonban lévő szakcégekből álló tervezőcsapat előkészítésében, széles körű társadalmi bevonással zajlik. A lakosságot online kérdőív, valamint közös ötletgyűjtés és kitelepülés keretében, az érdeklődő civil és szakmai szervezeteket, érintett kerületeket workshopok és tematikus egyeztetések alkalmával szólítjuk meg.
A workshop lebonyolítása és a beszélgetés három témakör szerint zajlott, melynek témái a városi környezet, a közlekedés és a kereskedelem volt. Valamennyi szekció tervezői előadáson és vitaindító prezentáción alapult, és moderált beszélgetés mellett folyt.
I. témakör: Városi környezet
A jelenlévők között egyetértés alakult ki abban, hogy az élhető és közkedvelt Nagykörúthoz olyan, kellemes atmoszférát biztosító környezetet kell teremteni, amely sétára, ott tartózkodásra készteti az embereket. Mindez összhangban van az online kérdőívek eredményével is, ahol a kitöltők szintén az élhetőbb jövőképet értékeltek a legfontosabbnak.
A Nagykörút fejlesztéséhez a közterületek és zöldfelületek minőségi megújítása mellett az ideiglenes funkciók is segítséget nyújthatnak, amelyek a tervezés folyamatát kísérve bemutathatják, hogy milyen sokféleke funkció megfér egymás mellett a Nagykörúton.
A zöldfelületekkel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy hiába van igény a zöldfelületek növelésére, összefüggő növénysávok kialakítására, a jelenleg futó közművezetékek elhelyezkedése, az átjárási igények, illetve a kereskedelmi egységek rakodási igényei ezt nem, vagy csak kis mértékben teszik lehetővé.
A Nagykörúti zöldfelületek fejlesztése a minőséget javító eszközökkel, például a fák életterének növelésével, továbbá integrált funkciójú – favédelmet, kerékpártámaszt, leülést egyaránt biztosító – közterületi bútorok elhelyezésével lehetséges.
A zöldfelületek mennyiségi növelésére főként az útkereszteződéseknél kialakult nagyobb teresedések esetében nyílik lehetőség. További ötletként felmerült az „Égig érő fű” udvarzöldítési pályázat nyomán egyes Nagykörúti belső udvarok zöldfelületeinek növelése, a belső terek kinyitásam egyúttal azok Nagykörúthoz kapcsolódó pihenőkertként való használata.
A workshop résztvevői is a Nagykörút értékei között elsők között említették az épületek és az egységes térfalak városképi látványát. Konszenzus alakult ki abban, hogy az épületek állaga, az üzletportálok minősége, egyszóval a Nagykörút nívója szorosan összefügg az egyes kerületi szakaszok társadalmi-gazdasági és városszerkezeti helyzetével. A komplex megújításnak pontosan az összefüggő tematikák miatt hosszú távú menedzsment szemlélettel kell rendelkeznie.
A Nagykörúti ingatlanok tulajdonosváltozásai során az új tulajdonosok közterületi és fejlesztési igényei lehetőséget teremtenek a vonzóbb földszinti élet kialakítására, ugyanakkor potenciálisan konfliktusokat is előidézhet, ezért a kereskedelem megújítását a kerületekkel és a tulajdonosokkal, bérlőkkel, valamint az érintett lakóközösséggel szoros együttműködésben ajánlott kezelni.
II. témakör: Közlekedés
A workshop résztvevői egyetértettek abban, hogy a Nagykörút a közlekedés – és más szempontok – vonatkozásban a környezetéből nem kiragadható, azzal együtt kezelendő a jövőkép megalkotása során.
Jelenleg a Nagykörúton kétféle jellegű közúti forgalom bonyolódik: az átmenő forgalom közlekedési folyosóként használja az útszakaszt, ami a minél gyorsabb áthaladásban érdekelt – de e mellett a lakóházak, irodák és az üzletek megközelítése miatt a célforgalom is jelentős. A kétféle forgalmi szerep eltérő igényeket támaszt a közlekedési rend és a közterületek kialakításában, például hosszabb-rövidebb idejű várakozóhelyek és rakodóhelyek, a gyalogos kapcsolatok vagy épp a kerékpáros infrastruktúra tekintetében.
Abban valamennyi résztvevő egyetértett, hogy az átmenő gépjárműforgalom lehető legnagyobb hányadát szükséges kiszorítani a belvárosból és a Nagykörútról. Ennek során fokozottan érvényes a Nagykörút környezetének figyelembevétele: az átmenő forgalom csökkentését úgy kell megoldani, hogy a forgalom ne a környező lakóutcákat terhelje.
A magas forgalom egyik okaként a Nagykörút mentális térképünkön elfoglalt helyét említették a megjelentek; mindezt az útvonaltervezők és a Nagykörúton az autópályák felé mutató kihelyezett közlekedési táblák is erősítik. Javaslatként hangzott el a kerületi szakaszokra bontva változó legnagyobb megengedett sebesség bevezetése, amely során a középső szakaszok (Teréz körút, Erzsébet körút, József körút) alacsonyabb sebességével is csökkenthető az átmenő forgalom.
Egyetértés alakult ki abban, hogy a közúti forgalom csökkentését elsődlegesen közlekedési módváltásra ösztönzéssel kell elérni. A parkolóházak, P+R parkolók szükségességével kapcsolatban voltak ellentétes vélemények, azonban abban mindenki egyetértett, hogy az ilyen forgalomnövelő létesítményeket a belvároson kívül kell elhelyezni.
Említésre került az agglomerációból érkező személygépjárművek, illetve a dízelautók – mint leginkább szennyező autók – tiltása, korlátozása. Szó volt arról is, hogy nem közlekedési fókuszú döntések támogatásával – például kompakt városra való törekvés, forgalomvonzó beruházások tiltása, csúsztatott munkakezdés bevezetése, távmunka preferálása – is csökkenthetők a forgalmi igények.
A Nagykörúti kerékpáros infrastruktúra jelenlegi kialakítása vegyes visszhangot kapott.
Elhangzott az is, hogy a közúti sávok csökkentése nem feltétlenül okoz keresztmetszeti kapacitáscsökkentést, tekintettel arra, hogy az utasszámot tekintve a személyautók kisebb kapacitással (ugyanakkor nagy helyigénnyel) rendelkeznek, melyet a részletes forgalmi vizsgálatok is megerősítenek.[BT6]
A parkolás kérdésköre és jövője kapcsán szintén felmerültek ellentétes vélemények azzal kapcsolatban, hogy szükséges-e parkolósáv, vagy parkoló- és rakodóhely biztosítása a Nagykörúton. A legtöbb résztvevő egyetértett abban, hogy a parkolási lehetőség teljes tiltása nem célravezető megoldás, továbbá dedikált rakodóhelyek kijelölésére szükség van.
III. témakör: Kereskedelem
A kereskedelemmel foglalkozó előadásokkal kapcsolatban az előadók kiemelték a tervezés és adatgyűjtés során a kereskedelmi egységek tulajdonosaival, bérlőivel való kapcsolatfelvétel fontosságát, amely a tervezés további szakaszaiban is hasznosítható.
Veszélyként azonosítottuk, hogy a kereskedelem esetleges profilváltásának és egyes szakaszok tematizálásának lehetnek negatív következményei, amely nem cél. Éppen ezért a vizsgálatoknak szükséges foglalkoznia azzal, hogy a jelenlegi üzleti mixre mennyire lehet építeni a későbbiekben.
A Nagykörút jövőjével kapcsolatban fontosak lehetnek azok a hibrid – iroda és vendéglátás, kultúra és vendéglátás – funkcióval rendelkező egységek, amelyek segítik és erősítik a meglévő kereskedelmi egységeket, továbbá pozitívan hatnak a látogatói élményre és forgalmat vonzanak.
Nagykörút üzlet funkcióinak megoszlása. ábra: Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft (A kép nagyítható.)
A koronavírus-járvány hatásaként sajnos megnőtt a Nagykörúton is az üres üzlethelyiségek száma. A témával összefüggésben szó esett az önkormányzatok támogató szerepének fontosságáról. Felmerült a korábban működött Rögtön jövök program felélesztése, illetve ennek utódjaként a Bevásárló és Tematikus Utcák és a Budapest Brand Zrt. által közösen fejlesztett Kibérelem.hu oldal továbbfejlesztése. A kereskedelem fejlesztése kapcsán fontos az úgynevezett utcamenedzsment lehetőségeinek vizsgálata, ahol az érdekelt felek együttműködésével zajlik közös marketing, közterület fenntartás, esemény szervezés.
Az általános fogyasztói szokások változása és a jelenlegi járványügyi helyzet következményeképpen az online kereskedelem piaci részesedése hazai szinten is nagy mértékben megnőtt. Az átrendeződésre adott kereskedelmi válasz egyelőre nem ismert, ezért nem becsülhető meg, hogyan fog hatni mindez a Nagykörúti kereskedelmi egységekre. Az állapotfelmérés és a helyzetértékelés során érdemes figyelembe venni, hogy milyen a szaküzletek állapota, melyik egységgel lehet kooperálni, melyeket kell megsegíteni.
Konszenzus volt abban, hogy a megújulási folyamatot nem szabad teljesen a piacra hagyni, fontos, hogy legyen az önkormányzatoknak egy víziója, amely megvalósításához menedzsment szemléletre van szükség.
A kereskedelmi ágazatnak fontos helyszínei lehetnek az aluljárók, amelyek jelenleg a legalacsonyabb kategóriájú üzlethelyiségeknek adnak otthon. Tekintettel arra, hogy fővárosi tulajdonban van a legtöbbjük, érdemes a tervezésnek figyelembe venni az itt kialakítható lehetőségeket (például tematizálás lehetőségei, találkozási pont). Az itteni kereskedelmi egységeket is érdemes az utcai egységekkel együtt kezelni.
Hogyan tovább?
A Nagykörút komplex tervezésének tárgyában tartott workshop eseményt valamennyi résztvevő eredményesnek ítélte meg, amely során a résztvevők között megkezdődő párbeszéd hozzájárul a tervezés sikerességéhez. A későbbiekben a további tervezési szakaszokhoz igazodva újabb workshopok kerülnek megrendezése.
Emellett 2021 elején közös ötletbörzét hirdetünk a Nagykörút jövőjével kapcsolatban, online kérdőívet indítunk a megvalósítás eszközeinek kérdésében, illetve a tavaszra tervezett kitelepülés során is várjuk majd a lakosság és a szakmai műhelyek az észrevételeit.
A Nagykörút projekttel kapcsolatban valamennyi aktuális információ a projekt tematikus honlapján megtalálható. Amennyiben nem szeretne lemaradni a legfrissebb Nagykörúttal, urbanisztikával, illetve Budapesttel foglalkozó tartalmakról, iratkozzon fel az énbudapestem szakmai hírlevelére.
A további részletek iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk a workshopon bemutatott tervezői és gondaltébresztő elődadásokat, melyek az alábbi linkeken ismerhetők meg:
A workshopra online regisztrációt követően 29 szakmai és civil szervezet jelentkezett, a workshopon a résztvevők száma elérte a 70 főt.
A workshopra jelentkező civil és szakmai szervezetek:
Budapesti Műszaki Egyetem, Budapesti Építész Kamara, Budapesti Városvédő Egyesület, BUM Nonprofit Kft., C8 – Civilek a 8. kerületért, CEURINA Nkft, Civil Rádió, Civilek a Palotanegyedért Egyesület, Energiaklub, Greenpeace, Járókelő Közhasznú Egyesület, Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány, KÉK – Kortárs Építészeti Központ, Közlekedő Tömeg Egyesület, kultúrAktív Egyesület, Levegő Munkacsoport, Magyar Autóklub, Magyar Kerékpárosklub, Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, Magyar Ubanisztikai Tudásközpont nKft, Mindspace Nonprofit Kft, Miutácnk, Mozgássérültek Budapesti Egyesülete, Országos Taxis Szövetség, Színes Erzsébetváros, Transinvest – Budapest Kft, Város és Mobilitás Intézet, Velo Budapest
