Forgalomcsillapított bringa- és gyalogosbarát utcák és mikromobilitás Brüsszelben

Forgalomcsillapított bringa- és gyalogosbarát utcák és mikromobilitás Brüsszelben

Bár a belga fővárost szuperszéles autóutak, hosszú alagutak és bonyolult önkormányzati rendszer darabolja, és még az időjárás sem túl barátságos, mégis példát vehetnénk a forgalomcsillapítás és fenntartható közlekedési módok irányában tett lépésekért.

Szöveg és fotók: Halász Áron / Magyar Kerékpárosklub A cikket a Magyar Kerékpárosklub engedélyével közüljük.

Ixelles / Elsene negyed egyik fő utcája 2017-ben és 2019-ben

Adott egy 1.2 milliós lakosságú főváros, ami egy ország, az Európai Unió és a NATO székhelye, amit az autós közlekedés kedvéért széles utakkal és városrészeket összekötő alagutakkal kötöttek össze. A városként értelmezhető „egység” valójában egy több önkormányzatra osztott régió, aminek működését és fejlesztését nehezíti a széttagoltsága. Állandók a dugók, sok helyi az autóközpontúság káros hatásaira panaszkodik.

Ismerős a helyzet?

A brüsszeli „Nagykörút”, kétoldalt kerékpáros elsőbbségű szervizutakkal

Az utóbbi évtizedekben viszont egyre inkább a fenntartható közlekedési módok kerültek előtérbe Brüsszelben. Sokadik látogatásunk során is újabb meg újabb emberközpontú fejlesztéssel találkoztunk.

Ezek pedig már nem csak a meglévő kereteken belüli átalakításokat, átfestéseket jelentik, hanem bátor lépéseket a közterek humanizálása felé. Több olyan városrészi jelentőségű utcának a forgalomcsillapításába és zöldítésébe futottunk bele, amelyeket pár éve még hömpölygő autóforgalom borított.

Korábban lámpás kereszteződés volt itt. Jelenleg is jár busz, csak az átmenő autóforgalom szünt meg

Ixelles / Elsene városrész egyik fő utcáján 2017-ben még autóforgalom hömpölygött. 2019 őszén már csak – időszakos korlátozás mellett – a busz, az áruszállítók, gyalogos és kerékpáros közlekedés mehetett be az utcába.

Olyan környezetet hoztak létre, amiben az autóforgalom miatt szükséges lámpák, zebrák, oszlopok, korlátok és szegélyek szükségtelenné váltak. A közlekedők egymásra figyelve biztonságban, csöndben és jó levegőn közlekedhetnek. A felszabaduló köztereken parkosítottak, szélesebb közös felületeket hoztak létre.

Videónkban részletesen megmutatjuk az utca régi ás új arcát:

Ugyanígy történt a városközponton átvezető Anspach sugárút mentén is egy több évig tartó építkezést követően:

A fokozatosan autómentesített, több sávos útra – ami alatt metró is alternatívát nyújt – továbbra is behajthatnak a buszok és szakaszosan átmehetnek rajta a környék autói. Ugyanakkor széles zöldfelületek és gyalog, illetve kerékpárral korlátozásoktól mentesebb, biztonságosabb területek jöttek létre és – a már korábban is csillapított forgalmú – környékén az átmenő autóforgalom kitiltásával. A tőzsde előtt pedig egy óriási közösségi tér alakult ki az autók száműzésével.

Az Anspach sugárút és a börze előtti tér 2009-ben.

Érdemes kiemelni, hogy a város kommunikációs kampánnyal népszerűsítette a forgalomcsillapítással nyerhető előnyöket. A projekt honlapján látványtervekkel és aktuális hírekkel tájékoztattak, ott találtuk ezt a videót is:

Más városrészek központjában is átmenő forgalomtól mentesített is közösségi tereket találtunk. Ez pl. Saint-Gilles negyed temploma előtti tér bejárata:

Brüsszel biciklin és rollerrel

Egymáshoz lakatolt családi bicikli és autó.
Nincsenek bringások és autósok: közlekedők vannak, akik olyan eszközöket választanak az adott utazásukhoz, amit kézenfekvőnek éreznek

Muszáj beszélni a közlekedési kultúráról is.

Brüsszel is nyögi a nagy autóforgalom problémáit, nem mindenhol könnyű helyet találni gyalog, kerékpárral vagy rollerrel sem. Ezt nehezítik a szűk villamossínes utcák és a sok helyen elterjedt kockakő burkolat.  Tapasztalatom szerint viszont mégis kevesebb konfliktussal találják meg a helyüket a közlekedők, mint Budapesten.

A város átalakulása segít, hogy egy esős és hűvös városban is egyre többen járhassanak kerékpárral.

Iskolával és intézményekkel is ellátott utcából hurokrendszerrel terelik ki az átmenő autóforgalmat. Biciklivel és gyalog minden irányba el lehet jutni.

A kisebb utcák lassításra sarkalló forgalomcsillapítása és az átmenő autóforgalom elterelése miatt, valamint a nagyobb utak logikus kerékpáros infrastruktúrájának köszönhetően sokkal egyértelműbb, hogy hol kinek mi a dolga a közlekedésben.

Ugyanakkor nagyobb utakon sem lehet mindenhol 50-el menni, így az esetleges balesetek súlyosságát csökkenthetik.

30-as sebességkorlátozás egy főbb útvonalon is
Táblázni nem mindig elég.
Bringabarát fekvőrendőrök egy kétirányú, de osztatlan pályás, 30-as sebességkorlátozású utcában
Lassításra ösztönző osztatlan útpálya és kiemelt zebra az iskola előtt egy városrészi jelentőségű főbb útvonalon
Autóknak időszakos behajtási tilalom korlátlan kerékpáros és gyalogos forgalommal

Több sávos utak mentén jellemzően irányhelyes kerékpáros létesítményekkel találkoztam.

Változóan kerékpársávok, járdán vezetett egyirányú kerékpárutak vagy biciklis elsőbbséget jelző, Hollandiából ismert és a Kerékpárosklub által is meghonosítani kívánt „kerékpáros utcának” kijelölt szervizutak segítették a bringázókat. Kétirányú, elválasztott kerékpárutakat főleg csak a Hungária körút méretű utak mentén láttam, jellemzően az út mindkét oldalán.

Kerékpáros utcának kijelölt szervizút. Itt tilos megelőzni a kerékpározókat.

Brüsszelben 10-15 kilométert közrollereztem, de egy konfliktusom sem volt, még a furgonok is már-már zavarbaejtően előzékenyek voltak a főútvonalakon. Budapesten a reptéri buszról leszállva rollerrel mentem haza, de az össze-vissza kijelölt kerékpárutakon és sávokon, köztes utcákon érezhető volt a kis helyet foglaló és lassú roller tájidegensége.

Új eszközök (elektromos szabadon letehető közbringa és közroller) könnyen elférnek az irányhelyes kerékpársávon, ahol megelőzni is egyszerű őket

Ugyanezt tapasztaltam a Bubinál sokkal könnyebben hajtható városi közbringákat használva is.

Érdemes megemlíteni, hogy Brüsszelben többféle közbringa és rollerszolgáltatót is láttam. Jelen vannak az Jump by Uber – szeles és dombos városban előnyösen – elektromos, bárhol letehető piros közbiciklijei és több kisebb szolgáltató is.

„Hivatalos” közbringa, a Bubinál jóval kényelmesebb, állomásokon felvehető Villo.
A pletyka szerint Magyarországon gyártották.

Érdekes volt, hogy kijelölt parkolóhelyek nélkül sem nagyon láttam zavaróan leparkolt rollereket. Ahogy a veszélyes közlekedési szabálysértések is inkább kivételnek hatottak. Működhet úgy is, hogy fő szabályként egymásra vigyázunk.

Szűk úttestre is be lehet hajtani mindkét irányból biciklivel.
A közlekedők együttműködve megoldják a találkozásaikat.

A kialakítás mellett ez lehet az alapja a szinte minden egyirányú utca kétirányú biciklis megnyitásának, és a sok helyen kirakott tábláknak, amelyek piros lámpánál engedik a biciklis kanyarodást. Ebben az esetben ugyanúgy elsőbbséget kell adni, de minek tartsuk fel azt a közlekedőt, aki gond nélkül mehet tovább a dolgára?

Egy dolog nagyon nem tetszett: a vélhetően városképi szempontból sok helyen meghagyott kockakőburkolat. Kényelmetlen, hangos és csúszik.

Fedett bringatároló az Európai Parlament előtti metróállomásnál

Nemzetközi tudásmegosztás

Brüsszelben az Urban Movement konferencia szervezőinek meghívására jártunk, ahol európai bringás, gyalogos, tömegközlekedési és klímavédelmi szervezetek munkatársaival, aktivistáival tanultunk különböző városok és szervezetek jó gyakorlatairól az élhetőbb települések felé, illetve saját működésünket is bemutattuk.

Helyiek mutattak meg több közelmúltbeli átalakítást és egy nagyobb gyalogos felületekért tartott akcióban is résztvettünk Saint-Gilles városrészben.

A konferencia keretében kelet-európai bringás szervezetek vezetőivel is beszélgettünk hatékonyabb együttműködésről, tudásmegosztásról és az idén Szlovéniában megrendezésre kerülő Velo-city konferencián való közös részvétel lehetőségeiről.

További fotók fotóalbumunkban itt.