Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes és csapata felel az Égig érő fű elnevezésű udvarzöldítési pályázatért, melynek célja a budapesti zöldfelületek arányának növelése és a társasházak belső udvarainak megszépítése. A Budapest TE meg ÉN podcast ezen a héten erről is kérdezte Kerpel-Fronius Gábort, de szóba került a részvételi költségvetés és a budapesti közhangulat is. A podcast második felében Mcmenemy Márkkal, a kert.tv videóbloggerével készült beszélgetés arról, hogy mit lehet kezdeni a bérházak árnyékos belső udvaraival, ha zöldebb környezetre vágyik a lakóközösség.
A Podcast ide kattintva hallgatható meg:
A zöldítést a nehézségek ellenére is meg kell valósítani
„Én imádom ezt a gangos belső udvaros hangulatát Budapestnek, de ezeken a területeken nagyon kicsi a zöldterületek aránya. (…) Van egy olyan megközelítés, hogy ezeknek az udvaroknak a kizöldítésével jelentősen lehet növelni ezek élhetőségét, és a belvárosi lekövezett udvarokat biológiailag aktívvá, illetve klimatizáló hatású zöldfelületté is lehet tenni. Ehhez próbálunk segítséget adni, és ezt akkor is fontosnak gondoljuk, hogyha Budapest költségvetése jelenleg romokban van.”
Az Égig érő fű projektet olyan fontosnak gondolja a főpolgármester-helyettes szerint a főváros, hogy a COVID gazdasági hatásának és az elvonások hatásának ismeretében is meghozták a megvalósításáról szóló döntést.
Miben hasonlít az Égig érő fű projekt és a részvételi költségvetés?
Mindkét esetben fontos a közösségépítés, az együtt-gondolkodás és a helyi közösségeknek a környezetfejlesztő tevékenysége Kerpel-Fronius Gábor szerint.
A részvételi költségvetés ötletelés időszaka december 31-ig tart, a főpolgármester-helyettes beszélt a kiírt kategóriákról és a megvalósítás menetéről. Arról, hogy mennyire van vajon bizalma az embereknek abban, hogy az ötleteik valóban megvalósulhatnak ebben a projektben, a főpolgármester-helyettes így vélekedett:
„Ez egy nagyon nehéz út. Iszonyatosan bizalmatlan társadalomban élünk, és egy nálunk bizalomteljesebb környezetben is van egy ideje annak, hogy egy ilyen ötlet igazán meggyökeresedjen. Ezt az első évet mindenképpen próbaévnek szánjuk.”
„Látni kell azt, hogy ebben a városban nem alattvalók élnek, hanem olyan emberek, akik sajátjuknak érzik ezt a várost, olyan városvezetése van, aki ezeket a polgárokat partnereknek tekinti, tehát ebbe az irányba próbálunk folyamatosan minden lépésünkkel mozogni.” -foglalja össze a főpolgármester-helyettes a városvezetés hozzáállását a részvételi költségvetéshez.
Mcmenemy Márk: jó, hogy elkészült, de utána gondját kell viselni
A kert.tv vloggere szerint pont a „szép zöld gyep” a legnehezebben megvalósítható álom a belső udvarokban. Viszont sok olyan növény van, ami tűri az árnyékot, vannak talajtakaró növények, cserjék, tehát szépen fel lehet építeni a kertet a gangos házakban is.
A tűzfalakra felfuttatható növényekről is szót ejt Márk:
„Csodálatos dolog és akkora zöldterületet lehet vele képezni, ami több, mint egy focipálya, ennek egészen komoly oxigénképző jelentősége is van, ami egy zsúfolt, szennyezett városban nem egy mellékes tényező.”
Márk felhívja a figyelmet arra is, hogy a kertet létrehozó közösségnek a kertépítés után is rengeteg feladata lesz az udvarra telepített növényekkel.
„Tisztázni kell, kire milyen hatással lesz, ki fog a későbbiekben gondoskodni róla, mert ezt el szokták felejteni, hogy jó, hogy elkészült, de utána gondját kell viselni, öntözni kell, tápozni kell, metszegetni kell.”
A podcastból kiderül még:
Milyen sorozatot néz Kerpel-Fronius Gábor?
Mi ösztönözheti a lakóközösséget, hogy belekezdjen egy udvarzöldítési projektbe?
Mennyi pénzt nyerhet az udvarzöldítési pályázaton egy ház?
Milyen tanulságok vonhatók le Kerpel-Fronius Gábor szerint a párizsi részvételi költségvetés megvalósításának folyamatából?
Milyen kertet lehet építeni Márk szerint az Égig érő fűben nyerhető pénzből?
Mit tanulhatunk a cordobai patio-fesztivál udvarszépítő résztvevőitől?
