A Budapest Te meg Én podcast a főváros klubéletének helyzetét méri fel; Veress Dóri és Gellért Gábor három „nagy név” vezetőit kérdezte.
Zsendovits Ábel, a Szimpla tulajdonosa az újranyitó klubok lehetőségeiről beszél. Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője egy költözködő, új helyen feltámadó klub mindennapjaiba avat be bennünket, míg Somogyi Zoltán egy régi nagy klub feltámadását mutatja be. A TilosazÁ (bár a mi tippünk szerint: „Tilos”) megnyitása a következő hónapok nagy szenzációja lehet.
Zsendovits Ábel, a Szimpla tulajdonosa néhány mondatban el tudta mesélni az utóbbi egy év történetét:
„Márciusban zártunk, júniusban nyitottunk. Laza volt a nyár, kevés turistával augusztusban. Szeptemberben jött a hidegzuhany. Teljes határzár és lebegtetett kínszenvedés novemberig. Ez a két hónap volt a legrosszabb időszak. Teljes tervezhetetlenség. Két nagyon drága időszak volt közben, az újranyitás első két hónapja, és a zárás előtti bizonytalanság két hónapja. Rendeljek sört, vagy elég a dobozos? Hány hamburgerbuci kellhet? Három hónapja tetszhalott állapotban vagyunk, várunk.”
A Szimpla tizedére csökkentette alkalmazottainak számát…
„2019 nyarán még 120-an vártuk az érkezőket. Most 15-en vagyunk. A semmire az is sok, de a törzsgárdát nem engedhetjük el. Össze is nőttünk, és valakivel ki kell majd nyitni, ha lehet. Nagy a bizonytalanság. Nem tudjuk, hogy mikor jöhetnek turisták. A magyarok szerintem ezen a nyáron is a Balatont, a saját telkeiket választják, a tehetősebbek pedig a horvát tengerpartot választják. Nem tudjuk, hogy milyen közönségre számíthatunk, és a kísérletezés közben rengeteg pénzt lehet elégetni.”
Az állami segítségről…
„Az állami segítség szót sem szeretem, mert nem jött segítség. Tavasszal még volt valami, hiszen tényleges járulékmentesség volt. Ősszel csak a munkavállalói járulékot engedték el. Ez a bértámogatásnak csúfolt valami… ezt én nem nevezném annak. Nincs bevételem, és abból kell a bér felét kifizetnem. És ki tudja meddig… Tényleges segítség nem érkezett.”
A fellépésről…
„Talán ezen a héten elő fog jönni a nagybetűs szakma rengeteg aláíróval sok kéréssel, amellyel a kormányt szeretnénk megtalálni. A szektornak segítségre van szüksége. A fesztiválszektortól kezdve, a rendezvényszervezőkön át, a vendéglátósokig. Valamit lépni kell, ugyanis az újranyitás előtt, közben és után a szakma körülbelül 30 százaléka el fog veszni…”
Podcast:
Horváth Máté a Dürer kert koncertszervezője
„A Dürerről annyit elmondhatok, hogy lesz és Budán lesz. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a Düreresek otthon érezzük magukat. Egészen triviálisnak ható dolgokat is elhoztunk a Dürerből, amik lomnak tűnnek, például a bárpult fadeszkáit. Ütött-kopott kanapékat. A programming marad, a szervezők maradnak. Nem változtatunk. A Dürer „dürersége” meg fog maradni. Sőt, jobb is lehet, itt lesz rá lehetőségünk, hogy egy zöld klubot hozzunk létre.”
A bezárásról…
„Október 31. volt az utolsó rendezvény a Dürerben, és mintha ollóval elvágták volna. Tudtuk, hogy így lesz, mégis döbbenetes volt. Ami nagyon jó, hogy a közönségünk mellénk állt. Elkezdtük a „vigyük magunkkal a kertet” projektet. Emberek jöttek egy kis zacskó murváért a földről és fizetni akartak érte. Megható volt. Az új helyen lesz egy murvakiszóró program. Mindenki eljön, és újrarakjuk a flasztert.”
Megújulás Budán…
„Nem félünk az új helyszíntől. Régebben csak Pesten lehetett bulizni, tudom. De szerintem most minden meg fog változni. Lehet, hogy hosszú távon a bulinegyed is új helyre költözik. Valaha úgy indult a Ráday utca is, hogy az lesz a bulinegyed, aztán nem lett. Viszont a Bartók Béla úton Budán micsoda pezsgés indult be. Némi előrejelzés: a kerttel megnyitunk április végén, májusban, a kisteremmel megleszünk nyár közepére, a nagyteremmel télre. Szerintem nem maradunk le semmiről.”
Somogyi Zoltán, a TilosazÁ (vagy nem TilosazÁ) egyik tulajdonosa
„Összeállt egy komoly akarat arra, hogy a múlt egy fontos pillanatát visszaemeljük, próbáljunk egy hangulatot visszahozni, ami valaha fontos volt Budapesten. Elhatároztuk, hogy újraélesztjük a TilosazÁ-t. Persze nem tudjuk visszahozni ugyanazt a világot. De az üzenetet érdemes feltámasztani. A szabadság, a kultúra üzenetét, amelyben nagy a hiány manapság. A korabeli hely pedig majdnem egy az egyben megvan. Az is látszik, hogy sok ezer embernek még mindig fontos az Á szellemisége.”
Mi van, ha nem sikerül Vovát meggyőzni, és nem mehet az eredeti név?
„Bármi is lesz a névadás vége, ha már annyit hozzátettünk az egészhez, hogy elkezdtünk az Á-ról beszélgetni, már megérte. Vova több interjút is adott, a TilosazÁ facebook csoport létszáma több száz fővel megemelkedett. Talán film is készül az Á történetéből. Vova nem tette a nevet védetté, de az ő jogos igényén nem fogunk átlépni. Méltatlan lenne. Ha Vova nem egyezik bele egyértelműen a TilosazÁ névbe, akkor ezt elfogadjuk.”
Miért kell a helyet feléleszteni?
„Kellenek olyan helyek, ahol az ember jól és otthonosan érzi magát, beszélget, és szabadon elmondhatja a véleményét, egy olyan közegben, ahol erre nyitottak az emberek, és nem kell megfelelni semmilyen elvárásnak, kényszernek. Erre a szabad polgári tudatra mindig szükség van, és az ehhez való közeget meg kell teremtenünk. A kilencvenes évek elején sok ilyen hely volt, de a húszas években is megvan az igény az inspiráló klubokra.”
Kérdések, amelyekre a podcastban választ kapunk:
- Mi okozta a legtöbb problémát a vendéglátósoknak?
- Miért nehéz megszervezni egy vendéglátós tiltakozást?
- Milyen támogatást tartanának elfogadhatónak a szakma résztvevői?
- Milyen segítséget várnak az önkormányzatoktól?
- Mikor érdemes új klubot nyitni?
- Mi történik a bulinegyeddel?
- Kiket várnak az új TilosazÁ-ba?
Borítókép: Bódis Krisztián
