A Tájépítészeti Osztály mérhetetlenül sok megkeresést kap közmű-, közút-, és tájépítész tervezőktől azzal kapcsolatban, hogy zöldfelület-gazdálkodási szakvéleményben rögzítsük az adott tervük megvalósulásának feltételeit a főváros tulajdonában álló közterületeken.
Bardóczi Sándor írása.
Szerencsére már van favédelmi szabványunk, amelyet a vagyongazdálkodási rendeletünk is ratifikált, így van annak jogszabályi alapja, hogy mégis miféle dolgokat kérünk a tervek elbíráláshoz, illetve a favédelmi munkacsoporton belüli véleményezéséhez. De egy dolog a jogi előírás, és egy másik az hogy, hogyan képesek-e ennek megfelelni a tervezők, kivitelezők, fejlesztők vagy maguk a köztérhasználók. Ehhez, különösen ha a szemléletformálás, szemléletváltás, az eddigi automatizmusok helyett egy a fákat is megtartani szándékozó új szemlélet meggyökeresítése a cél, jó, ha vannak segédanyagok.
Örömmel jelentem be, hogy az Építészeti és a Tájépítészeti osztály munkatársainak közös gyermekeként, a Lépték Terv szerzői gárdájának fantasztikus munkája nyomán ma megjelent online a Zöldinfrastruktúra füzetek sorozat 6. része, amelynek címe: FAHELYEK ÉS ZÖLDSÁVOK VÉDELME A VÁROSI UTAK MENTÉN.
A Zöldinfrastruktúra füzetek sorozat 6. kötete nem parkokról vagy terekről szól, hanem a városokban fellelhető egészen kicsi, de stratégiailag annál fontosabb területekről; az utak menti fahelyekről és zöldsávokról. Városaink utcáiban és útjai mentén napról-napra ádáz verseny folyik a helyért, az egymást átfedő funkciók és szükségletek közt.
Hatalmas az igény a parkoló- és útfelületekre, a közművekre, ugyanakkor minden talpalatnyi zöld megóvása közös érdekünk. A fa is egy közmű – mondogatjuk és most elkezdtük ezt komolyan is venni. Különösen igaz ez a sűrűn lakott területeken, hiszen Budapest és a legtöbb hazai nagyváros történeti szövete elenyésző zöldfelülettel rendelkezik, a belvárosi területeken sokszor fél parkolóhelynyi zöldterület sem jut egy lakosra. Ezeken a városi területeken az út menti fák és zöldsávok rendszere jelenti a kondicionáló zöldet.
A fahelyek kialakítása, ami a városi fák élettere, nagyban meghatározza azok jövőjét, hiszen az extrém városi körülmények közt gyökérszinten dől el, hogy mely fa vagy zöldsáv marad életben. Ezért egy fahelynek gondosan kialakítottnak, jó talajjal és tápanyaggal ellátottnak, speciális körülményekhez illeszkedőnek kell lennie.
Védenie kell a fát a taposástól, tömörödéstől, törzsét pedig a mechanikai károktól. Hogyan? Mire figyeljen oda a tervező, a kivitelező, a beruházó és a használó? Milyen eljárásrendek határozzák meg a fővárosban a tulajdonosi hozzájárulást, a favizsgálat, a kezelés, fakivágás, favédelem, fapótlás kérdéseit? Eligazítjuk az olvasót a jogszabályok dzsungelében és a hivatali útvesztőben egyaránt. Reméljük, hogy ezzel a füzettel is a szolgáltató önkormányzat képét tudjuk erősíteni a városi polgárokban és sok kérdésükre megtalálják a füzetben a pontos választ.
A füzet kicsit azzal a reménnyel is készült, hogy a kerületi önkormányzatok, netán más önkormányzatok is “lopnak” tőlünk jó gyakorlatot, vagyonrendelet kiterjesztést, eljárásrendet, s ezzel is segíthetjük őket szakmailag.