A park örömhír, a helyi lakosság bevonásának mellőzése a tervezésbe és a fák letarolása már kevésbé.
Bartha Dorka írása.
A Belvárosban sétálva egész váratlan helyeken bukkanhatunk a mai napig a régi városfal nyomaira – az egyik leglátványosabb helyszín tagadhatatlanul a Bástya utcai játszótér és parkoló fölött magasodott.
A lapos és védtelen pesti oldalt egy Dunától-Dunáig húzódó félkörben már a 13. századtól fallal vették körül. Az első igazán komoly védműveket a 15. században kezdték kiépíteni, vizesárokkal, rondellákkal, és ahogy az utca beszédes neve is mutatja, bástyákkal – ezeket a 150 éves török uralom korszaka után újra megerősítették, és a falak, kapuk elbontására csak a 18-19. században került sor.
Az itt feltűnően hosszú, majd 40 méteres szakaszon látható, tűzfalba beépített falmaradvány részlete az 1970-es években bukkant elő egy épület elbontásakor. A korábbi beépítésnek köszönhető, hogy a lőrések feltűnően jó állapotban megmaradtak. A 2000-es években egy régészeti feltárás már zajlott itt, ekkor a fal mentén 5-7 méteres mélységben régi kutak, pincék és török kori szemetesgödör nyomaira bukkantak. 2020 nyarán újabb feltárásokat végeztek a fal mellett, a park tervezése előtt.
Nem tudni, hogy ennek részeként-e, de idén télen sajnos a területen található összes, majd egy tucatnyi fát kivágták és ezzel teljesen lecsupaszították a területet.
A telek története sem mentes a furcsa ingatlanügyektől, ahogy azt a 24.hu többször is megírta – az önkormányzat 2008-ban eladta a telket, az új tulaj szállodát akart ide építeni. Miután ez meghiúsult, 2019-ben a kormánypárti önkormányzat kisajátítás révén az eredeti ár több mint duplájáért szerezte vissza a foghíjtelket, de a per még mindig zajlik a két fél között.
A leendő Bástya utcai pihenőparkba egy, a városfal múltját bemutató mini tanösvényt is terveznek (Belváros-Lipótváros Városfejlesztő Kft.), emellett térszint alatti kiszolgáló helyiségek (porta, akadálymentes mellékhelyiségek, pelenkázó, üzemeltetési és gépészeti tér) is helyet kapnak.
„a lehető legnagyobb mértékű zöldfelület-növelés érdekében a tervek szerint a telken több mint 20 fát és több mint 800 négyzetméter cserjét és évelőt telepítenek, ezzel a zöldfelület arányát a korábbi 4,5 százalékról több mint 50 százalékra növelik. Ráadásul mindezen felül a tűzfalakra kifejlett állapotukban akár több mint 600 négyzetméter felületű zöldfal kialakítását tervezik.” – írják a tervezők.
Az V. kerületi ellenzéki frakció viszont nehezményezi a fejlesztés kapcsán, hogy egyrészt semmiféle tájékoztatás és egyeztetés vagy közösségi tervezés nem zajlik a helyi lakosság bevonásával. Illetve
a műszaki dokumentáció változatlanul nem ismert, ahogy a költségkalkuláció sem. Még a friss előterjesztésben sem szerepelnek – a polgármester két és fél oldalas anyag alapján döntött 2,4 milliárd forint sorsáról. – írja Kovács Alex Gábor, a ellenzéki Tiéd a Belváros-frakció vezetője.
