Így használtuk a várost: Budapest számokban, 2021 március

A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy minél több információval lássa el a budapestieket arról, hogy mi történik a városban: kevesebbet járnak be a budapestiek a munkahelyükre a COVID miatt? Egészségtelenebb a levegő az ingyenes parkolás miatt? Használják a lakók a kerékpársávokat? Ilyen és ehhez hasonló, fontos és mindenkit érdeklő kérdésekre keressük a választ a rendelkezésre álló adatok feldolgozásával.

Szerzők: Pogonyi Csaba, Sal Máté, Takács Anna, Vonnák Réka

Ez a cikk három adatbázis használ: a Google Mobility Report a különböző városi terek használatát, a Budapest Közút és a Budapesti Közlekedési Központ adatai a kerékpáros útvonalak használatát, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatforrása pedig a város levegő tisztaságát mutatják be. Nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű és minőségű adat ahhoz hogy a városban zajló események hatásait statisztikai részletességgel elemezzük. A cikkben bemutatott grafikonok azonban segíthetnek abban, hogy sok közszájon forgó vélekedést megerősítsünk vagy cáfoljunk. Nem titkolt célunk az is, hogy fokozatosan bővítsük a bemutatott mutatószámok körét és egyre jobban informáljuk a budapestieket a város élhetőségének változásáról.

2021 márciusának fő érdekességei:

  1. 2021 januárja óta folyamatosan növekszik a tömegközlekedés aktivitása (2. ábra)
  2. 2021 február közepe óta ugrásszerűen nőtt a budapesti zöldterületek aktivitása (3. ábra)
  3. 2021 januárja és februárja is rekordot döntött össz-budapesti kerékpáros áthaladásban (6. ábra)
  4. A 2021 februárjában sokkal szennyezettebb volt a levegő mint egy évvel korábban (8. ábra)

Hogyan használtuk a város területeit?

Az alábbi grafikonok elkészítéséhez a 2020-as Google Community Mobility Report adatait használtuk fel, amelyet bárki szabadon letölthet a Google honlapjáról. A Google különböző okostelefonos használati adatok alapján méri, hogy az adott helyszínt milyen aktívan használják az emberek 2020 januárjához képest. Ezt fontos észben tartani az adatok értelmezésekor, hiszen az adott helyek látogatottságában tapasztalt szezonalitás minden évre jellemző, tehát például a parkok nyáron nem meglepő módon látogatottabbak, mint januárban. A grafikonok 14 napos mozgóátlagot reprezentálnak, így a rendszeres hétvégi változások nem zavarják a szélesebb trendek megfigyelését. A Google által közölt nyers adatokat egy esetben kellett átalakítani: egyesített pozsonyi adatsor hiányában, a város mérésére az 5 kerület értékeit átlagoltuk minden adott napra, elhagyva azokat, amelyekről nem volt elérhető adat. Ha az adott időszakra egyik kerületből sem volt adat, a grafikont ezeken a pontokon üresen hagytuk, ez látszik a pozsonyi munkahelyi adatsoron.

Az adatbázis funkcionalitás szerint hat kategóriára osztja egy terület helyszíneit (a felsorolás nem kimerítő):

  • Kiskereskedelem és szórakozás: éttermek, kávézók, bevásárlóközpontok, vidámparkok, könyvtárak, mozik,
  • Élelmiszerboltok: élelmiszerboltok, piacok, delikátok, drogériák, gyógyszertárak,
  • Zöld területek: nemzeti parkok, strandok, kutyafuttatók, közterek, erdők, parkok,
  • Tömegközlekedés: busz-, villamos-, vonat-, vagy metrómegállók,
  • Munkahelyek: irodák, gyárak, egyéb termelőegységek,
  • Otthon: lakóházak, lakóövezetek.
Így használtuk a várost: Budapest számokban, 2021 március
Ábra 1: akvititás munkahelyeken és otthon

Ezen az ábrán az otthoni és munkahelyi aktivitást mutatjuk be Budapestre vonatkozóan, a legfontosabb 2020-as COVID-hoz kapcsolódó események jelölésével. Az ábra legfontosabb tanulsága talán az, hogy az állami intézkedéseknek nincs nagy hatása, a legtöbb esetben az intézkedések után egyik mutató sem ugrott meg. A grafikon jól illusztrálja az otthoni munkára való átállást a budapestiek körében: már az első fertőzött bejelentése után, még a vészhelyzet bejelentése előtt elkezdődik a munkahelyek látogatottságának drasztikus csökkenése és az otthoni aktivitás növekedése. A járvány a csúcspontot április elején éri el, ekkor a munkahelyek aktivitása a januárinál 60%-al alacsonyabb. Érdekes, hogy a munkahelyek aktivitásának növekedése és az otthoni csökkenése egybeesik az ingyenes parkolás bejelentésével. Júniusban a munkahelyek aktivitása beáll -20-30%-ra, és némi kilengéssel egészen az év végéig ezen a szinten marad. Ezzel szemben az otthon töltött idő közvetlenebbül reagál a járvány alakulására: szeptember elejétől, a külföldről hazatérők karanténkötelezettségének elrendelése időpontjától újra emelkedni kezd. Érdekes, hogy az otthoni aktivitás viszont nem éri el az első hullámban látott 20%-os növekedést a második hullám alatt.

2020 decemberében látható a karácsony hatása, amikor a munkahelyi aktivitás 30%-al esett, majd január elejével visszatért a -25%-os szintre. Az otthoni aktivitás pedig már több mint három hónapja kicsivel 10% fölött ingadozik, a harmadik hullám kezdete sem hatott a számokra.

Így használtuk a várost: Budapest számokban, 2021 március
Ábra 2: Aktivitás munkahelyeken és tömegközlekedésen

Ezen az ábrán a munkahelyek aktivitását és a tömegközlekedési helyszínek használatát hasonlítjuk össze. Ahogy az előző ábrán láttuk, koronavírus elleni védekezés következtében sok budapesti igyekezett otthonról ellátni a feladatait, így az irodákban mért aktivitás radikálisan csökkent. A tömegközlekedéstől azonban még ennél is jobban igyekeztek távol tartani magukat a budapestiek: itt a visszaesés április elején a 70%-ot is elérte. Az április 6-án bevezetett ingyenes parkolás látszólag megindította munkába való visszatérést: ettől kezdve június elejéig az irodákban mért aktivitás folyamatosan emelkedett. Érdekes, hogy a tömegközlekedés növekedése is az ingyenes parkolás után kezdett el növekedni, ami azt mutatja hogy az ingyenes parkolásnak valószínűleg nem volt számottevő hatása, valójában inkább a járványhelyzet enyhülése lehet a változás hátterében. Az ábra alapján a tömegközlekedéshez lassabban tértek vissza az emberek, majd a szeptemberi csúcspont után ismét csökkenni kezdett az aktivitás, amire az újabb ingyenes parkolás bevezetése viszont ráerősített.

2020 decemberében itt is látható a karácsony hatása, amikor a tömegközlekedési aktivitás követte a munkahelyi aktivitás csökkenését. Érdekes, hogy január eleje óta folyamatosan növekszik a tömegközlekedési aktivitás.

Így használtuk a várost: Budapest számokban, 2021 március
Ábra 3: Aktivitás parkokban, strandokon és erdőkben

Ezen az ábrán a különböző zöldterületek (például parkok, erdők, vízpartok) használatát mutatjuk be, összehasonlítva a budapesti értéket a magyar átlaggal (Budapesten kívüli magyar átlagot több hiányzó megyei adat miatt nem tudtunk használni). Az első fertőzött bejelentése az országon belül még csak a budapesti zöldterületek használatára volt hatással, azonban a vészhelyzet bevezetése után a magyar átlagon éles visszaesés látszik. A kijárási korlátozások bejelentésétől kezdve mind a két mutató folyamatosan emelkedett nyár végéig. Szembetűnő, hogy míg a budapesti zöldterület-használat szeptemberben +25%-on éri el a csúcsot, az országos átlag augusztus közepén +125% felett tetőzik. Ez a szám bizonyos megyékben sokkal magasabb: Zala és Veszprém megye emelkedik ki, ahol az augusztusi érték a 300-400%-ot is elérte – persze mindenhol a januári átlagos használathoz képest.

2020 decembere és február közepe között -25% között ingadozott a budapesti érték, nagyjából 10%-al a magyar átlag alatt. Február közepétől azonban – valószínűleg a jó idő beköszönte miatt – nagyot növekedett az aktivitás a zöld területeken: a budapesti aktivitás közel 50%-al nőtt, és csökkentette a hátrányát a magyar átlaghoz képest. Ez arra enged következtetni, hogy a 2021-es tavaszi trend Budapesten nem a 2020-asat fogja követni hanem közelebb lesz a magyar átlaghoz. Ez alapján a budapesti zöld területeken nagyobb aktivitás lesz várható mint ami 2020 tavaszán történt.

Így használtuk a várost: Budapest számokban, 2021 március
Ábra 4: Aktivitás kiskereskedelemben és szabadidős helyszíneken

Ezen az ábrán a budapesti élelmiszerboltok aktivitását hasonlítjuk össze a kiskereskedelmi és szabadidős helyek aktivitásával. Amíg a vendéglátó- és szórakozóhelyek látogatottsága az első magyarországi fertőzött azonosításakor egyből zuhanni kezdett, az élelmiszerboltoknál a veszélyhelyzet bejelentéséig gyors növekedés látszik. A zuhanás a kiskereskedelmi és szabadidős helyek esetében sokkal mélyebb: április elején éri el a mélypontot, amikor a januári átlaghoz képest 70%-os visszaesést figyelhetünk meg. Áprilistól gyors növekedés látszik, de -25%-os értéket ritkán haladja meg, és szeptembertől ismét zuhanásnak indul. Ezzel szemben, az élelmiszerboltok látogatottsága a kezdeti sokk után fokozatosan növekedett és június óta -5% és -20% körül ingadozik. Ha átlagoljuk a két kategória egész éves látogatottságát, megállapíthatjuk, hogy a kiskereskedelmi és szabadidős helyeken tapasztalt visszaesés több, mint kétszer akkora, mint az élelmiszerboltok visszaesése.

A 2020 decemberi, karácsonyi bevásárláshoz kapcsolódó fellendülés majd a karácsony alatti visszaesés után pozitív trend látható mind a kiskereskedelem és szabadidő, mind az élelmiszerboltok aktivitásában.

Így használtuk a várost: Budapest számokban, 2021 március
Ábra 5: Aktivitás kiskereskedelmi- és szabadidős helyszíneken

Ezen az ábrán Közép-Európa nagyvárosainak kiskereskedelmi és szabadidős helyszíneinek aktivitását hasonlítottuk össze. Látható, hogy Budapesten az első hullámban kisebb volt a visszaesés, mint bármely másik városban, azonban a nyári növekedésben elmaradt a többiektől. Míg az első hullám alatt és nyáron együtt mozogtak a városok, a második hullám máshogy érintette őket, és Budapesten kevésbé esett vissza az aktivitás mint a többi városban.

2020 karácsonya alatt Budapesten kevésbé esett vissza az aktivitás, illetve azóta fokozatosan növekszik, szorosan követve Varsó növekedését. Érdekes, hogy a februári részleges nyitás következtében Bécsben közel 20%-al nőtt a kiskereskedelmi aktivitás.

Hogyan használtuk Budapest kerékpáros útvonalait?

Az alábbi grafikonokhoz a budapesti Eco-counter rendszer szabadon hozzáférhető adatait használtuk fel. Minden mérőállomásnál összeadtuk a két irányból jövő kerékpárosok számát, és ezeket aggregáltuk napi vagy havi szintre. A Hungária körúti a Salgótarjáni útnál, az Árpád hídi a Pesti hídfőnél, a Bem téri a Duna parti kerékpárúton, a Weiss Manfréd úti pedig a Csepelen vezető kerékpárúton számlálja az áthaladó kerékpárosok számát mindkét irányba. A többi kerékpáros mérőállomásra egyelőre nem sikerült megbízható adatbázist összeállítanunk.

Így használtuk a várost: Budapest számokban, 2021 március
Ábra 6: Négy mérőállomáson mért összes kerékpáros áthaladás

A négy állandó budapesti mérőállomás adatai alapján több kerékpáros áthaladás történt 2020 nyarán, mint bármikor korábban. A csúcs 2020 júliusa volt, amikor több mint 330,000 áthaladást mértek. A szeptemberi kiugró érték után azonban októberre már a korábbi évek átlagos értéke volt megfigyelhető. A rosszabb időjáráson kívül a járvány második hulláma is okolható ezért, hiszen korábban láttuk, hogy októberben nőtt az otthoni aktivitás és csökkent a munkahelyi, ami alapján kevesebbet közlekedtek a budapestiek a városban.

2021-ben január és február is rekordot döntött, a két közel 75 ezres áthaladás ezekben a hideg téli hónapokban még a 2020-as értékeket is felülmúlta.

Így használtuk a várost: Budapest számokban, 2021 március
Ábra 7: Adott héten mért átlagos napi kerékpáros áthaladás

A fenti ábra a hétköznapok és a hétvégék kerékpáros forgalma közötti különbségeket mutatja be. Látható, hogy a nyári és kora őszi időszakban stabilan nagyobb kihasználtságot mutatnak a kerékpáros sávok hétköznapokon. Szeptember végétől pár hétre azonban megdől ez a ritmus és a hétköznapi áthaladások száma jobban esik mint a hétvégi, majd október közepétől ismét stabilan magasabbak a hétköznapi átlagok. Emögött a jelenség mögött az időjáráson kívül a második hullám erősödése miatti több otthon töltött idő is állhat.

A 2021-es adatokon érdekes, hogy a hétköznapi forgalom van magasan a 2020-as hétköznapi forgalom felett, ami arra utal hogy a növekedés mögött elsősorban a kerékpárral munkába járók számának növekedése áll.

Hogyan változott a budapesti levegő minősége?

Az alábbi grafikonok elkészítéséhez az Országos Meteorológiai Szolgálat szabadon elérhető adatbázisát használtuk fel. Budapesten több mérőállomással is rendelkeznek, azonban ezek közül egyedül a Széna téri állomás található a belső kerületekben ahol sokan fordulnak meg napközben, és csak ez az állomás szolgáltat elég adatot egy teljes körű légszennyezettségi index összeállításához. A különböző légszennyezettségi komponensekből (ózon, kén-dioxid, nitrogén-dioxid és szálló por (PM2.5 és PM10)) éves átlagokat számoltunk, majd egy szennyezettségi indexet állítottunk össze a brit Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztérium (DEFRA) útmutatása alapján. Az index 10 kategóriát különböztet meg, ahol az 1 enyhe a 10 pedig súlyos légszennyezettséget mutat. Ez az index egy mutatóban foglalja össze az emberi egészségre ártalmas különböző szennyezőanyagok szintjét, azonban a klímavészhelyzetért felelős üvegházgázak kibocsátását nem méri.

Így használtuk a várost: Budapest számokban, 2021 március
Ábra 8: A Széna tér légszennyezettsége

A fenti ábrán a Széna téri állomás 2020-as és 2021-es havi átlagos légszennyezettségi mutatóját hasonlítottuk össze a 2019-es értékekkel. Látható, hogy szinte egész évben 2020 alacsonyabb szinten mozgott mint 2019, tehát egészségesebb volt 2020-ban a levegő mint 2019-ben – az viszont nem egyértelmű hogy ebben mekkora hatása volt a COVID-nak, hiszen már a járvány előtt februárban is alacsonyabb volt az légszennyezettségi érték. Júniusban volt a legtisztább a levegő egész 2020-ban, majd visszaemelkedett az éves átlagos szintre. Érdekes, hogy az októberi csökkenés után novemberben elkezdtek nőni az értékek annak ellenére, hogy 2019-ben ebben a hónapban meredek csökkenés történt.

2021 januárja nagyon alacsony értéket mutat, azonban februárra már magasan a 2020-as érték felett járt és megközelítette a 2019-es év légszennyezettségi értékét (a márciusi adatpont csak az első három napra vonatkozik). A következő ábrák alapján a növekedés elsősorban a szállópor-mennyiség növekedése miatt történt, amely a háztartási fűtés és az autós közlekedés növekedése miatt is történhetett.

Így használtuk a várost: Budapest számokban, 2021 március
Ábra 9: Széna tér légszennyezettsége (pók ábra)

A fenti ábrán a 2021-es a különböző légszennyezettségi komponenseket hasonlítottuk össze a 2020-assa: minél kisebb az ötszög területe, annál egészségesebb a levegő a Széna téri mérőállomásnál. Látható, hogy 2021 egyelőre sokkal rosszabb a PM10 és PM2.5-ös szállópor értékekben – a PM10 a kétütemű motorok és dízelmotorok tökéletlen égéséből illetve a háztartási fűtésből keletkezik és ha belélegezzük nagymértékben egészségkárosító hatású.


A cikk 2020-as adatokat összegző írások frissítése.