Mi az a neociki, és mit tudunk kezdeni vele? – Podcast

Mi az a neociki, és mit tudunk kezdeni vele? – Podcast


A Budapest Te+Én podcast két műsorvezetője – Veress Dóri és Gellért Gábor – ezúttal
Szalai András építésszel, művészettörténésszel, egyetemi docenssel beszélgetett.
András
ugyanis hosszú évtizedekig tervezett, és tanította a jövő építészeit, miközben előadásokat
tartott szerte az országban „Kis magyar snassz és neociki” címmel. Ezt a címet adta most
megjelent könyvének is.


András először is megmagyarázta a könyv címét…

A snassz szót olyan dolgokra mondjuk, amelyek rosszul sikerültek, de olyan érzésünk támadhat, hogy „ez van, ezt kell szeretni”. A snassz a szocializmus éveinek terméke. Annak az időszaknak, amelynek a szerzés a közgazdasági alapfogalma.

„Honnan van? Szereztem”. És mindenki tudta, hogy az illető nem vette, nem kapta, nem örökölte, nem nyerte, nem lopta, hanem szerezte.

Például így juthatott valaki az állami építkezésen maradék betonvashoz, amiből otthon ablakrács vagy kerítés készült. A neociki már bonyolultabb fogalom, és nem a giccset, vagyis a cikit jelenti. Giccset ugyanis szakember is létrehozhat, ha betartja az építészet „nyelvtani” szabályait. Na, aki ezeket a szabályokat is megsérti, az létrehozza a neocikit.


Példákat kértünk Andrástól…

Ott van például a Nemzeti Színház, bár arról nem írtam a könyvben. Van néhány olyan megoldás az épületben, hogy ha valaki azzal vizsgázott volna az Építészettörténet Tanszék Alaktan tantárgyában, akkor egyes alá. De mondhatnám a Bálnát is. Hogy is jellemezzem… A Nemzeti Színházra vannak szavak. A Bálnára nincsenek. A Közraktár épületeiben sok fantázia volt. Láttam olyan terveket, amelyek – megtartva az épületek erényeit – többfunkciós kultúrközpontot láttak a Közraktár falai között. De mi mindenből emblematikus csodát akarunk, ahelyett hogy megmutatnánk az értékeinket.


A Városliget vitájáról is megkérdeztük Szalai András véleményét…

A Városliget kérdése túlságosan átpolitizált. A politika nem engedte, hogy ezt normálisan át lehessen beszélni. Építészek, urbanisták, intézmények, társaságok mondtak szakvéleményeket. Még konferenciát is rendeztek. Egyik fülön be, a másikon ki. A „nagy” gondolat az volt, hogy lesz itt egy múzeumi koncentráció sztárépítészektől. „Ez mekkora
nagy durranás és milyen jót fog tenni Budapestnek!” Azért sokan más helyszínek mellett kardoskodtak. És nekik is voltak érveik. Miért kell egy helyre koncentrálni a múzeumokat. Ha több ponton vannak intézmények, az felhúzza a várost. Az idegenforgalom szempontjából is jobb, ha a turisták mozognak egyik helyről a másikra, közben ismerkednek a várossal. És nem koncentrálunk embertömegeket.


Budapest értékeiről…


Budapest elég rétegzett hely. Van itt is római kor és középkor, mint más nagy európai világvárosokban, csak kevés. Helyette viszont van eklektika, ami másutt nincs. Itt vannak az egyedi lehetőségeink. Mondok egy példát: Egy belvárosi helyszínen van egy első osztályú eklektikus ház leromlott állapotban. A befektetőnek általában sajnos nem az a
törekvése, hogy ezt az gyönyörű házat teremtse újra – mondjuk egy luxusszállodában. Egyébként nem tehetne mást a műemléki előírások szerint… Inkább megoldják, hogy csak a homlokzatot kelljen megtartaniuk, és megszokott szállodai környezetet építenek mögé. Beállunk ugyanabba a világátlagba, ami mindenhol kapható.


Az értékek védelméről…


Magyarországon az értékvédelemmel mindig is az volt a probléma, hogy nem teszik érdekeltté a tulajdonost, hogy ő is észrevegye, hogy egy érték van a kezében. Ha Németországban valakinek van egy középkori háza, a tulajdonos támogatást kap a karbantartáshoz. Nálunk ez az összeg nulla forint. A házat a tulajdonosnak kötelessége megóvni. Finnországban a hozzájárulás összege 90 százalék.


A Vár felújításáról is kérdeztük András véleményét…


A Vár is politikai kérdés, nincs apelláta. Az én tanszékem is mondott szakvéleményt az
átalakításról. Azt a véleményt adtam, hogy beszéljük meg és gondoljuk végig. Nem kéne
ezt gyorsan csinálni. Megköszönték. Én nem mondom, hogy nem lehet újra felépíteni
valamit. De azért vannak más lehetőségek is.

Szalai András

Kérdések, amelyekre a podcastban választ kapunk:

  • Mihez kezdjünk a neociki épületeinkkel?
  • Hogyan tudjuk rendbe tenni a budapesti lakáspiacot?
  • Mitől lehet Budapest egyedi, különleges város?
  • Mit csinált Le Corbusier Párizsban?
  • Hogyan építették újjá a varsói belvárost?
  • Hogyan építettek a litvánok kormányzati központot?
  • Mikor van helye a historikus építészetnek?
  • Milyen egy jó köztéri szobor?
  • Hogyan lehet a köztéri szobrászat problémáit orvosolni?