A Bauhaus nyomában Budán – a hegyvidék legszebb modern villái

A sorozat első részében három, Fischer József által tervezett lakóházat mutattunk meg közelebbről majd, Molnár Farkas és Kozma Lajos rózsadombi és pasaréti terveiről meséltünk és hogy a modern szemlélet milyen változást hozott az épületek alaprajzában. Most pedig a kissvábhegy és németvölgy lejtőin folytatjuk az újabb kincsek felfedezését.

Bartha Dorka írása.

Beretvás-villa: Alma utca 2/c

A villa tervezésekor mindössze 26 éves Árkay Bertalan a környéken régi ismerős volt. A közelben álló – édesapja, Árkay Aladár által tervezett – Alma utca 1. alatt villa volt a család otthona. Az építészet sem állt távol tőle, nagyapja Kallina Mór nevéhez kötődik a Budai Vigadó épülete, apja, Árkay Aladár tervezte többek között a Fasori református templomot, a kissvábhegyi Bírák és Ügyészek lakótelepét, és Bertalannal közös munkájuk az “Isten betongarázsaként” is cukkolt Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom.

Pályája korai szakaszának egyik kiemelkedő alkotása a korai kísérletezések után ez a sötétvörös villa. Az 1927 július–november között felépült családi ház megrendelője Beretvás Sándor bankigazgató és felesége Zsigmondy Viola volt. Az épület magasföldszintjén egy lakószoba és konyha, emeletén 3 hálószoba, fürdőszobával találató, a kert felé nagy teraszokkal.

„a párkány és lábazat durván megdolgozott beton, sötét vörös durva vakolat, járható lapostető. A kert régi gyümölcsfáit a lehetőségig kímélni kellett.” (Tér és forma, 1928/5. szám)

A meredek, majd 20%os lejtésű telken való építkezésnél Beretvásék fontos megkötése volt, hogy a telek már álló gyümölcsfáit mindenképpen meg akarták őrizni a villa kertjében, így a ház elhelyezése is ehhez idomult. Bár az épület tömegképzése, főként az utca felé néző félkörös lépcsőházzal, és a kerek ablakokkal már a Bauhaus szellemét mutatja, a bejárati ajtó díszítését még az art déco ihlette.

Lejtő út 22.

Majd egy évtizeddel később, 1936-ban épült a lejtő utcai kétlakásos ház, amely Rimanóczy Gyula munkája. A műegyetemen évfolyamelsőként végzett, majd tanulmányutak keretében bejárta Nyugat-Európát, végül 1933-ban önálló irodát alapított Budapesten. A két világháború között egyaránt otthonosan mozgott a neobarokk építészetben és a modern formák között is, és azon kevesek közé tartozott, akik a kommunista hatalomátvétel utáni kötelező jellegű szocreál égisze alatt is meg tudta őrizni egyedi formavilágát.

Legismertebb munkái közé tartozik a Pasaréti téri templom (1933–34) és az autóbusz-végállomás (1937) valamint a Bosnyák téri Szt. Antal Plébánia (1944), amely befejezetlen maradt, és a háború után emelt Műegyetem rakparti BME-hez tartozó „R”-épülete (1955). A Lejtő utcai villát dr. Szél Jenő bankigazgató megrendelésére készítette, az utca felé íves lépcsőházzal záródó házban a két szinten kettő darab, egy négy és egy háromszobás lakás kapott helyet. A Bauhausra jellemző íveket és formákat itt is megfigyelhetjük, a jellegzetes kerek ablakok és lépcsőház már az Alma utcából ismerős lehet.

Az utcafrontról nem látszik – így teremtve meg a lakók privát szféráját – de a keleti homlokzatra nyíló terasszal és nagy ablakokkal a kert felé kitárul az épület.

Dálnoki-Kováts villa: Lejtő út 2/a

Az út aljában álló villa Molnár Farkas munkája, akinek már már több épületét is megmutattuk Fonyódi Anita/ Kép-Tér Blog cikkeiben – építészei zsenije már azokon is jól látszott. Az 1932-ben épített villa Molnár első igazán kiforrott műve, állítja monográfiájának írója Ferkai András építész. A polihisztor Molnár Farkas évekig a Bauhaus növendéke volt, Németországban főként mint grafikus és művészeti író tevékenykedett, ám hazatérése után már inkább tervezői munkáinak élt, és természetesen aktívan részt vett a Bauhaus mozgalom eszméinek és szellemiségének terjesztésében.

A megrendelő Dálnoki Kováts Jenő, az Országos Iparegyesület igazgatója volt, ennél a villánál is érvényesült a stílus szellemisége, az életmódhoz alkalmazkodó térkialakítás, a gazdaságos helykihasználás, és a variálható nyílászárókkal alakítható terek praktikussága.

Alagsorában házmesterlakás és kazánház van, a tulajdonos lakása a földszintet és az emeletet foglalja el. A földszinten lakótér, étkezőfülke, konyha, az emeleten két hálószoba, fürdő és tetőterasz található. (Ferkai András)

A kert felé, az utcáról láthatatlan a mutatós télikert, amely keskeny, hosszanti csíkokból álló fix üvegfalával izgalmas karakter ad az épületnek. A hazai siker mellett ez az az épület, amely nemzetközi porondon is ismertté vált, és a két világháború közötti időszak legnagyobb építészeti sikerét hozta az ország számára, ugyanis az építése utáni évben a milánói triennálé kiállításon a családi ház kategória legjobb minősítését nyerte el. A műemléki védelem alatt álló villát 2011-ben szépen felújították, és még az építész védjegyének számító kék színű nyílászárók színének megőrzésére is figyeltek.