Megismételhetetlen sporttörténelmi pillanatok, felemelő győzelmek és drámai bukások, végtelen álmok és viharos érzelmek – ismerjük meg közelebbről a Puskás Arénát, a labdarúgó EB hazai helyszínét. Melyik meccset nézték a legtöbben? Ki rúgta az első gólt az új arénában? Melyik amerikai világsztár lépett fel a vasfüggönytől keletre a hatvanas évek derekán? Népstadion/Puskás Aréna ki-mit-tud.
Gricz István írása.
Noha már a 19. század vége óta számos terv létezett egy nagy befogadóképességű állami stadion építésére, az elképzelések hosszú időn át, egészen a második világháború végéig a tervezőasztalokon maradtak. Sokáig még a helyszín is kérdéses volt, szóba került a Vérmező, Városliget, de még a Margit- és a Népsziget is. Végül a választás a városligeti Lóversenytérre esett a Stefánia útnál.
1912. Fortepan/ Schmidt Albin
Végül Ifj. Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc tervei alapján a Népstadiont 1948-ban kezdték építeni, de úgy, hogy az első kapavágásokkor még a végleges tervek el se készültek. A munkálatokban sok-sok önkéntes is részt vett, többek között maga Puskás, és az Aranycsapat többi tagja is.
Fortepan/Magyar Rendőr
A megnyitó ünnepségét – ahol 12 ezer tornász lépett fel és 10 ezer galambot engedtek az égbe – 1953. augusztus 20-án tartották. A 80 ezer néző előtt lejátszott Budapesti Honvéd-Szpartak Moszkva nyitómérkőzést Bozsik József két, illetve Kocsis Sándor egy góljával a magyar csapat nyerte 3:2-re.
A Népstadion – 2002-től: Puskás Ferenc Stadion – többek között olyan sikerek helyszíne volt, mint az angolok elleni 7-1-es győzelem 1954-ben, vagy 1986-ban a brazilok elleni barátságos 3-0. A stadion emellett számtalan koncertnek adott helyet, így például 1965-ben Louis Armstrong, 1986-ban a Queen, 1992-ben a Guns N’ Roses, 1995-ben a Rolling Stones, 2006-ban pedig Robbie Williams lépett fel a katlanban. Az utolsó válogatott mérkőzésen, 2014. június 7-én a magyar csapat Kazahsztánt győzte le 3:0-ra.
Több éves tervezési, előkészítési és kivitelezési munkák után hivatalosan 2019. november 15-én nyílt meg a Puskás Aréna; a nyitóesemény a Magyarország-Uruguay barátságos meccs volt. Az új aréna első gólszerzője a világsztár Edinson Cavani, az első magyar találatot pedig Szalai Ádám jegyzi.
A Skardelli György építész nevéhez fűződő építmény teljes alapterülete mintegy 208 ezer négyzetméter, ebből 36 ezer négyzetméter a nézőtér alapterülete. Az építkezés során 130 ezer köbméter betont és 19 ezer tonna betonacélt használtak fel. Az aréna a helyén korábban álló Népstadion helyére épült – érdekesség, hogy a mostani pálya kezdőkörének elhelyezkedése milliméterre megegyezik a korábbi felfestéssel, valamint a külső megjelenésében is megtartották a régi pilonok áttört betoncsipkés mintázatát. A stadiont az idei évben az Európai Unió kortárs építészeti díjának jelöltjei közé választották.
A Puskás Aréna 68 ezer férőhelyével nagyjából a 20 legnagyobb kapacitású európai stadion közé tartozik. Elődjében a Népstadionban a ma megszokottól eltérően még állóhelyek is voltak, így fordulhatott elő, hogy 1955-ben a magyar-osztrák meccset 104 ezer néző kísérte figyelemmel a helyszínen.
A 2019-es megnyitása óta a magyar válogatott több meccsét is a Puskásban játszotta, emellett 2020-ban itt rendezték meg a Bayern München-Sevilla európai Szuperkupa-döntőt. Az Európa Bajnokság csoportköreiben a magyar válogatott két mérkőzését is a Puskás Arénában játszotta: a június 15-ei Portugália elleni vereséget 19-én a Franciaország elleni bravúros 1-1 követte. A stadion minden bizonnyal az egyenes kiesési szakaszban is több mérkőzésnek ad helyet. Az EB után természetesen nem áll meg az élet a pályán: a válogatott ősszel négy meccsét is az Arénában vívja meg.
