Külföldi példák a Nagykörút újragondolásához
A Nagykörút megújításának közös tervezése keretében most közösségi ötletpályázat segítségével kérdezzük a városlakókat, szakembereket és civil szervezeteket arról, hogyan gondolkoznak a Nagykörút jövőjéről. Kétrészes cikksorozatunkban azokat a külföldi példákat, jó gyakorlatokat szeretnénk bemutatni, amelyek iránymutatásul szolgálhatnak a Nagykörút megújítása során.
Természetesen egyik példa sem követhető vakon Budapest esetében, minden esetben figyelembe kell venni a város és a Nagykörút egyedi adottságait és körút különleges hangulatát nem csorbítva kell megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat a külföldi példákhoz, amelyek itthon is megvalósíthatók. Első cikkünkben – a teljesség igénye nélkül – konkrét beavatkozási példákat vesszük sorra, a második cikkünkben pedig a beavatkozásokhoz kapcsolódó bevonási stratégiák, megvalósítási lehetőségek és a kapcsolódó ágazatok élénkítésével foglalkozunk.
Zöld környezet és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás
A Nagykörút és hozzá hasonló jellegű utak mentén a fasorok ritmusa egyedi hangulatot teremt és a nagy kánikulában árnyékot ad. A nagyvárosokban sok helyen a fák állapota nem megfelelő és ennek okai sokszor a föld alatt keresendők. A jó hír az, hogy léteznek jól bevált megoldások.
Stockholmban hasonló nehézségekkel küzdve dolgozták ki a Stockholm faültetési módszert, amelynek lényege, hogy a fákat közös gödörbe helyezik, így a gyökerük növekedésének nagyobb hely áll rendelkezésre, mint a hagyományos módszerek esetében. Ahhoz, hogy jól működjön a rendszer speciális talajkeveréket használnak, ami ideális környezetet teremet a gyökérzetnek, emellett elbírja azt is, ha leburkoláják. Vagyis a fáknak kedvező talaj akár a járda alatt is folytatódhat, így növelve meg a gyökerek életterét. A módszer alkalmas bizonyos mennyiségű esővíz megkötésére is, ami növelheti a mostanában jellemző hirtelen lezúduló nagy esőzéseket követően a víz felhasználását is. Ezt a megoldást idén kezdték el bevezetni Budapesten is, elsőként a Bartók Béla úton.
Másik megoldás az úgynevezett gyökércella, amellyel szintén találkozhatunk már Budapesten is, a Podmaniczky Frigyes téren. A gyökércella rácsszerkezete jó teherbíró így akár ez is leburkoható – ahogyan az angliai Ashingtonban készült képen is látszik. A Nagykörút esetében ennek a ténynek az adottságként tekinthető keresztmetszet miatt van nagy jelentősége, ahol a jelenlegi fasor mellett újabb zöldfelületek leginkább a kereszteződések tereinél alakíthatóak ki.
A fasorok árnyékukkal speciális mikroklímát hoznak létre, amivel jelentősen hozzájárulnak a kellemesebb hőérzet kialakulásához és segítik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodását. A klíma-alkalmazkodás javításához a hirtelen lezúduló nagy esővizek visszatartása és felhasználása is nagyban hozzájárulhat.
A csapadékvíz felhasználás egyik legjátékosabb példáját a Nagykörúton leginkább nagyobb csomópontoknál lehet elképzelni. Rotterdamban több mint 2 millió liter befogadására alkalmas vízteret alkottak, amely nagyobb esőzések hiányában köztérként, szabadidős céllal használható –sportpálya, színpad is található itt. A süllyesztett tereket nagyobb esőzéskor elönti a víz és egy másik arcát mutatja a tér. Az itt tárolt vizet az esőzést követően fokozatosan visszajuttatják a talajba, így csökkentve a csatornahálózat terhelését.
Városi karakter és design
Fenntartható közlekedés – Gyalogos és kerékpáros szemlélet
Közlekedési szokásaink változása – amely a XX. század elejétől kezdve folyamatosan gyorsul – erősen kihat városaink belső szerkezetére, a mobilitási igények nem csak a városlakók helyváltoztatásával járnak, de a városokat is folyamatosan mozgásban tartják. Gondolhatunk itt a közösségi közlekedés folyamatos fejlődésére, illetve az utóbbi időben egyre népszerűbb rollerek és hasonló eszközök (ezeket összefoglalóan mikromobilásti eszközöknek hívjuk)) térhódítására.
A személygépjárművek elterjedése, számuk növekedése a sűrű – sokszor kisebb forgalmi terhelésre tervezett – belvárosi területeken jelentős konfliktusokat okoz; az autók nagy közterületi helyfoglalása mellett a belvárosok levegője a nagy forgalom következtében romlik, a belvárosi területek áteresztőképessége nem bírja el a XXI. századi forgalmi terhelést így a torlódások állandósulnak.
A közlekedési konfliktusok és következményükként fellépő környezeti problémákat felismerve több város különböző beavatkozásokkal keresi az ideális megoldást akár közterületeik átalakításával, vagy forgalomcsökkentéssel közlekedési módváltásra sarkallva a városlakókat. A következőkben a közlekedés átvariálására szeretnénk néhány jó példát bemutatni.
Első példánk az elmúlt években folyamatosan az élhető városok élmezőnyébe tartozó Bécs, amelyet Budapesthez való közelsége és a történelmi összefonódás miatt is érdemes alaposan megvizsgálni. A Nagykörúthoz hasonló szereppel bíró bécsi Ring átalakítási koncepciójának középpontjában a gyalogos és kerékpáros felületek növelése áll; a tervek szerint az utca szélességének kétharmadát használhatnánk gyalogosan és bringával. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi – Andrássy úthoz hasonló – szervízutas kialakítás a parkolással együtt megszűnik és gyalogosan szabadon használhatóvá válik.
A Ring mellett Párizs és a világ egy ikonikus főutcájának, a Champs-Elysées megújítási koncepcióját is érdemes bemutatni. A 2024-re tervezett átalakítás a jelenlegi forgalmi sávokat megfelezve alakít ki szélesebb gyalogos felületet, ahol kényelmes és kellemes gyalogolni akár a csúcsforgalomban is. Emellett a projekt a kapcsolódó közterületek hasonló szellemű átalakítását is tartalmazza.
A közterületek arányának megváltoztatása amellett, hogy a közlekedési módváltásra ösztönözhet felélénkíti a környezetét, amelyből a helyi gazdaság, lakosság és összességében az egész közösség prosperálni tud.
Forgalomcsillapítás
A zsúfolt belvárosok és a forgalmi terhelésből adódó káros hatások – levegőszennyezés, épületek állagromlása, lakosság egészségromlása, balesetek emelkedő száma – több európai várost is arra ösztönöztek, hogy belső zónájában csökkentse és korlátozza a behajtó autók számát. Nürnberg, Wolverhampton, Ghent (lásd a képen) és Strasbourg is újra gondolta belvárosának közlekedését alapvetően gyalogos elsőbbségű zónát létrehozva a városmagokban.
Valamennyi városban rövid zsúfoltabb időszakot követően a városlakók, közlekedők igazodva az új forgalmi rendhez megtalálták a megfelelő közlekedési módot és útvonalat ahol haladni tudnak. A belvárosi területek fellélegeztek és az életminőség javult, a felszabadult területeken pedig lehetőség nyílt szabadtéri rendezvények megtartására és a pezsgő utcai élet visszaállítására.
Ezekhez hasonló sikeres példákat Budapesten is találunk, ha a Károly körút, az V. kerületi Kecskeméti utca – Egyetem tér – Petőfi Sándor utca vagy a Március 15. tér környékének megújítására gondolunk, melyek közel egy évtizedes tervezés és ütemezés eredményeként valósultak meg. A korábban üres köztereken ma pezsgő utcai élet zajlik, felélénkült a földszinti kereskedelem és vendéglátás, és mindez a belvárosi ingatlanok értékét növelte – miközben a forgalom alkalmazkodott a változásokhoz.
Bécshez hasonlóan Sydney belvárosának főutcájának – a vasútállomást és a hajókikötőt összekötő George Street megújításával is a világhírű dán építész és urbanista Jan Gehl és csapata foglalkozott. Az elmúlt évtizedekben közlekedési folyosóvá alakult útszakasz régi fényének visszaállítására komplex programot dolgoztak ki, amelynek középpontjában a gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedés fejlesztése állt. Az autóforgalmat máshová terelve az utca visszanyeri élettel teli képét és az ausztrál nagyváros méltó főutcájává válhat.
A bemutatott példákból látszik, hogy a XXI. század kihívásai újfajta személetet és megoldási lehetőségeket követelnek meg a városainktól, emellett nekünk városlakóknak is megújult szemüveggel kell fogadnunk ezeket a változásokat, hiszen mindannyiunk érdeke egy zöldebb, jobb levegőjű, élénkebb és kényelmesen közlekedhető, azaz élhetőbb város kialakítása.
A cikk a Nagykörút megújítási programját megalapozó tanulmányterv Nemzetközi kitekintés fejezete alapján készült.