A közeljövőben lakásfelújítást tervező budapestiek kétharmada napelemet szeretne telepíteni a háztetőre a Fővárosi Önkormányzat közvéleménykutatási adatai szerint. Ugyanakkor egyelőre az összes áramfogyasztásnak csak töredékét, kevesebb mint 1%-át adják napelemek Budapesten. A Főváros most nagyszabású programot indított azért, hogy jobban értse és lebontsa a napelemek terjedését gátló akadályokat a fővárosban.

A program egy nyitókonferenciával startolt el, amelyen a járványhelyzet után először személyesen ültek egy asztalhoz a különböző szereplők: a kerületi önkormányzatok, szolgáltatók, a napelem-szektor illetve társadalmi szervezetek képviselői, és a Főváros munkatársai.

A fővárosi napelemtelepítéseket egyelőre sok tényező nehezíti, például bizonyos indokolatlanul előírt költségek, amik megdrágítják a beruházást. Ezek között hungarikum például az ún. tűzeseti leválasztó kapcsoló kialakítása, amely az elgondolás szerint tűz esetén a tűzoltókat védi. Ugyanakkor a gyakorlatban ilyen esetben a tűzoltók leginkább baltával vágják el a kábelt, nem kapcsolgatnak – más országokban nincs is ilyen előírás. Ez, és az egyéb, pl. a mérés kialakításával kapcsolatosan előírt, indokolatlan műszaki megoldások együtt már akár több százezer forinttal is növelik a beruházás költségeit és a családi kasszát.

A szomszéd napeleme mindig zöldebb

Pedig a napelemek ára egyébként rohamosan csökken, ahogy a konferencián bemutatott két család esettanulmánya is mutatta. Az egyik család 2012-ben még kilowattonként 750 ezer forintot csengetett ki a napelemért, a másik család 2020-ban már 450 ezer forintért megkapta ugyanazt a teljesítményt. Utóbbi család az egyik áramszolgáltató programjában vett részt, szakértők szerint egyéni szervezésben 1 kW napelemet 350-400 ezer forintból is be lehet szerezni.

Az első család a kezdetek óta nyomon követi a fogyasztási és termelési adataikat, az alábbi diagramon jól látszik az 1,6 kW teljesítményű rendszer havi termelése, és a család áramfogyasztása.

„Ha Jóisten megengedi a napelemek elhelyezését a Vatikánban, akkor talán a magyar önkormányzatok is elviselhetik a látványt”

Számos kerületi önkormányzat bevezetett a napelemekkel kapcsolatos előírásokat a helyi építési szabályzatába, amelyek esetenként korlátozó hatásúak. Példaként említhetők az olyan kitételek, amelyek nem engedik meg napelem elhelyezését a tetőn, ha az közterületről látható. Ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat közvéleménykutatása szerint a budapestiek 98%-át egyáltalán, semmilyen városrészben nem zavarja a tetőkön elhelyezett napelemek látványa. Ezért a városvezetés egyeztetést fog kezdeményezni a kerületi önkormányzatokkal a szabályozások összehangolása érdekében, hogy valóban csak a legindokoltabb korlátozások maradjanak meg.

Fontos megemlíteni, hogy itt nem elsősorban a műemléki védettségről van szó! A műemlékvédelem egy speciális terület, értelemszerűen a Parlament, az Iparművészeti Múzeum vagy a budavári épületek esetében más szempontok is szerepet játszanak. Bár érdemes egy pillantást vetni az említett vatikáni napelem-mezőre, talán nem is annyira ördögtől való a gondolat… Különösen ha a Föld jövőjéről van szó.

Mit tesz a Főváros?

Budapest városvezetése elkötelezett abban, hogy hatékony intézkedéseket tesz a klímavészhelyzetre való felkészülés és a negatív hatások csökkentése érdekében. Ezért nemrégiben 2030-ig szóló klímastratégiát fogadott el, amelynek célkitűzése szerint összesen 40%-kal kell csökkenteni a főváros szén-dioxid-kibocsátását.

Ennek egyik alappillére a napelem-program: összesen 1500 MW teljesítményű, vagyis körülbelül tíz millió négyzetméter napelem telepítésével Budapest összes CO2-kibocsátása nyolc százalékkal csökkenne. Ezzel az ambiciózus tervvel közel ötszázezer tonna szén-dioxid kibocsátását takarítanánk meg, vagyis annyit, amennyi az összes budapesti lakos egy évi áramfelhasználásából a légkörbe kerül.

A városvezetés saját maga is igyekszik jó példával elöl járni, és saját intézményeiben is napelemeket telepíteni. Már megvalósult fővárosi fejlesztések például a Vígszínház vagy a BKV-székház tetején elhelyezett napelemek, a Fővárosi Vízművek által létesített napelemmező, a kelenföldi buszgarázs napelemes parkolója, de a Fővárosi Csatornázási Művek központi szennyvíztisztítója, az FKF és a Főkert is büszkélkedik napelemekkel.

Szöveg: Klíma- és Környezetügyi Főosztály