Július 30-án szabadstrand nyílik a Római-parton, pár héttel korábban pedig a Kopaszi-gátnál nyílt fizetős dunai strand. Hosszú átok tört meg ezzel a budapesti Dunán, újra lehet benne legálisan, biztonságos körülmények között fürdeni.
Fürdés a Dunában
„A vízpart a kezdetektől hozta magával a fürdők és az uszodák jelenlétét, amelyek az 1830-as évektől jöttek igazán divatba, először katonai úszóiskola és több fürdő jelent meg a víz belvárosi szakaszán. Később a fürdőélet felvirágzott, több uszoda nyílt a pesti oldalon, fiatalok és öregek is egyaránt szívesen lubickoltak.” – írja Fonyódi Anita a rakpartok történetéről szóló cikkében. Az uszodák mellett számtalan fizetős és nem fizetős strand volt Budapesten a Dunában, melyek közül a legnépszerűbb egyértelműen a Római-part volt.
A csónakházak egy részének eltűnése, a környék részleges átalakulásának ellenére is a Római népszerűsége, kultikus szerepe megmaradt, nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban itt szerettek volna sokan a leginkább újra nyíltvízi strandot nyitni a Dunán. A most megnyílt szabadstrand nyitásáért 8 éve dolgozik a Valyo (Város és folyó) egyesület.
A Valyo és a Budapest Brand közös projektje a Rakpart 2021, de a csapathoz rengeteg dunai akció kötődik az elmúlt tíz évből, többek között a Szabihíd, a Valyo kikötő, Kacsakődobó bajnokságok és a Római-partot védő Fák a Rómain. Az ő kezdeményezéseik tették az elmúlt tíz évben a legtöbbet Budapesten azért, hogy a városlakóknak szorosabb kapcsolata legyen a Dunával, szó szerint és fejben is közelebb kerülhessünk a folyóhoz.
A szabadstrand (hivatalos nevén Római-parti Plázs) megnyitása nagy lépés a Valyo és a Római-part történetében is. Erre a partszakaszra pár évvel ezelőtt még dózerolás várt: ha megépült volna a mobigát, akkor strand és fák helyett meredek, árnyék nélküli rézsű lenne csak itt. A mobilgát tervétől a kerület és a főváros is elállt az elmúlt két évben, helyette a Nánási út vonalában már létező gát megerősítését támogatják.
Ilyen lesz a Római-parti szabadstrand idén
A megnyitáshoz szükség volt az Óbudai Önkormányzat támogatására és a különböző engedélyek beszerzésére. A Római-parti Plázs hivatalosan egy „belépőjegy nélkül látogatható, vízimentő-szolgálatot is üzemeltető, bójákkal kijelölt területű, fürdőzésre alkalmas partszakasz,” ahol a fürdési idény ebben az évben július 30-tól augusztus 22-ig tart. A strand területén az ingyen ivóvizet, mosdót, pelenkázót, zuhanyzót és napágyakat az Óbuda-Pénzügyőr SE sporttelep biztosítja. A fürdőhely nyitvatartási idejében, 11 és 19 óra között vízimentő-szolgálat működik, valamint fövenyőrt is alkalmaz az egyesület.
Az Óbudai Önkormányzat közleménye szerint „az Önkormányzat fontosnak tartja, hogy a Római-part mindenki számára elérhető maradjon, ezért született az a döntés, hogy ingyenes legyen a fürdőhely használata. Így Budapesten végre lesz egy hely, ahol anyagi helyzettől függetlenül bárki strandolhat.”
Koszos-e ma a Duna vize Budapesten?
NEM. De korább a Duna vízminősége évtizedeken keresztül valóban gyalázatos volt. Az egyre növekvő mennyiségű szennyvíz a mai elvárásokhoz képest minimális tisztítással, vagy egyenesen tisztítás nélkül ömlött vissza, az ipari létesítményekből érkező szennyezzésről nem is beszélve. Sok helyen előbb épült ki az ivóvízhálózat, mint a csatorna, így a felhígult szennyvíz már nem csak egy-egy emésztő közvelten környezetét, hanem a teljes talajvizet szennyezte. Mindez pedig a szabadstrandoknak is keresztbe tett:
„Innen ömlik a legszennyezettebb víz a Dunába — mondják kísérőink, a Fővárosi Csatornázási Művek szakemberei az angyalföldi hatalmas szennyvízszivattyú telepen. Percenként 120 000 liter [ez ezer darab teli fürdőkádnak felel meg] erősen szennyezett vizet préselnek a gépek a Duna sodrába, s a tisztítatlan vizet a Margitsziget északi csúcsánál kapja á folyam. Eléggé felhígítja, mégis kellemetlen, hogy a rengeteg szennyvíz végigfolyik egész Budapesten. Ezért nem lehet sem a Margitszigeten, sem pedig a pesti és budai Duna-parton szabadstrandokat létesíteni.” (Hétfői Hírek, 1961-09-18)
Ahhoz, hogy a helyzet annyira meg tudjon változni, hogy ma már két strand is működik Budapesten a Dunában, rengeteg új csatornára, a szennyvíztisztítás fejlődésére és az nehézipar eltűnésére volt szükség. Budapesten az FCSM Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepének fejlesztése és a hozzá kapcsolódó csatornák megépítése volt a legfontosabb kulcs ahhoz, hogy érdemben javulni tudjon a vízminőség.
A Duna pesti szakasza valójában már évek óta alkalmas lenne fürdésre, de az 1973 óta berögzült általános tiltás miatt nagyon nehéz volt átvágni a jogi csomót. Ez most sikerült. A következő kérdés, hogy mikorra szokják meg a budapestiek, hogy hosszú évtizedek után megint tiszta a Duna vize.
Mi fog a város többi részén történni a Dunával?
A Főváros városfejleszetési terveiről szóló Otthon Budapesten program céljai között kiemelt helyen szerepel a Dunával való aktívabb kapcsolat létrehozása. Ha minden jól megy, ez azt jelenti, hogy a következő években egyre több és több helyen lógathatjuk a lábunkat a vízbe, ülhetünk közvetlenül a folyó mellett, vagy épp dobálhatunk kacsaköveket.
Mérleget vonni még korai, nagy kérdés például, hogy a pesti és budai rakpartok teljes hossza mikor tud megújulni, milyen lesz az atlétikai stadion környékének partszakasza, de 2021 eddig elég jól áll: dunai fürdő nyílt a Kopaszi-gátnál, ideiglenes pihenőpark nyílt az Antall József rakpart déli részén, egész nyáron futnak a hétvégi rakpartmegnyitások, elindult az Antall József rakpart északi részének felújítása és a pünkösdfürdői park kiépítése.
Szöveg: Kovács Tamás