155 éves a Fővárosi Állat– és Növénykert. Az augusztusi születésnap alkalmából Hanga Zoltánt, az állatkert szóvivőjét látta vendégül a Budapest TE meg ÉN podcastben a két műsorvezető, Veress Dóra és Gellért Gábor. A beszélgetés két részletben hallgatható meg, az első részben kis állatkert-történeti áttekintést kaptunk a szakembertől, illetve szó esett az állatkertek régi és mai funkciójáról, feladatairól.
Magyarországon a kiegyezés előtt egy évvel nyílt meg az első állatkert
Volt néhány tudós hazafi, többek közt Xantus János, Szabó József, akik létrehoztak egy részvénytársulatot erre a tervre, tehát magántársaságként működött az állatkert az első időszakban. 1866. augusztus 9-én nyílt meg, nagyjából 5-600 közötti állategyed volt benne. Úgy kell elképzelni az akkori állatkertet, hogy egy szép park volt, amiben sétáltak az emberek, és itt-ott voltak különböző állatházak, ketrecek. Az eredeti 1866-os épületekből csak egy maradt meg, kicsit áthelyezve és átalakítva, ez a Bagolyvár.
A századfordulón újjáépítették az állatkertet, de aztán jött a világháború és vele a munkaerő- és élelemhiány
Például a fókáknak, pingvineknek nem lehetett tengeri halat szerezni háborús körülmények között, nem is maradtak sajnos nagyon életben, pedig próbálkoztak sózott csukamájolajba mártott édesvízi hallal. A második világháborúban súlyosbodott a helyzet, mert elérték a harci cselekmények az állatkertet is. (…) Az ostrom alatt élelmezési nehézségek is voltak a fővárosban, az ehető állatokat nem lehetett őriztetni, elvitték, megették a környék lakosai.
A budapesti állatkert szakmai szempontból sokszor a világ más állatkertjei előtt járt
A mi állatkertünkben már akkor alapelv volt az állatvilág sokszínűsége, a biodiverzitás, amikor ezt a szót még nem is használták. Lendl Adolf zoológus, egykori igazgatónk két dologban is vagy fél évszázaddal megelőzte korát. Egyrészt azt mondta, a madarak és emlősök mellett ne hanyagoljuk el a kétéltűeket, halakat vagy a gerincteleneket, hogy a közönség érzékelje az élővilág sokszínűségét. A másik az volt, hogy szerinte a városi ember számára a haszonállatok is elkezdtek egzotikussá válni, vagyis mutassunk be ilyeneket is.
Ahogy ma látjuk az állatkerteket
Nem szeretem azt a megközelítést, hogy vannak az állatvédők és az állatkertek. Mi is állatvédők vagyunk, itt állatszerető emberek dolgoznak, erre teszik fel az életüket. Az állatkert nem börtön, menedék. Manapság az állatkertben élő állatok sokkal tovább élnek, mint a vadonban élő társaik.A mór gazella például ilyen, amit sikerrel szaporítunk, sőt a világon valaha élt összes mór gazella közül a legöregebb nálunk élt. Ő Evita volt, aki a 19 évével minden létező rekordot megdöntött.
További kérdések, melyekre választ kapunk a podcastben:
Mi hajtotta az embert, hogy állattartó kerteket hozzon létre már az ókorban is?
Milyen állatai voltak Mátyás királynak?
Mikor kezdtek mindenki által látogathatóvá válni az állatkertek?
Honnan származik a ZOO elnevezés?
Melyek voltak a legfontosabb fordulópontok a fővárosi állatkert történetében?
Milyen állatok fennmaradásában segített eddig a budapesti állatkert?
Hogyan változott az állatkertek ábrázolása a gyerekfilmekben?
Borítókép: Bódis Krisztián