Közvécétől állatterápiáig – Íme a részvételi költségvetés 15 győztes ötlete

Közvécétől állatterápiáig – Íme a részvételi költségvetés 15 győztes ötlete

Sorban bemutatjuk azokat a lakossági ötleteket, amik az első budapesti részvételi költségvetés 1 milliárd forintján osztoznak.

Mi is ez az egész?

Budapest 2020-ban vágott bele történetének első részvételi költségvetésébe. A folyamat első lépéseként ötleteket küldhettek be a budapestiek. Ezeket előszűrték, az azonos témájúakat összecsiszolták, és ellenőrizték, hogy egyáltalán megvalósíthatóak-e. Ezután a budapest lakosságára nézve reprezentatív állampolgári tanács döntötte el, hogy mely ötletek jussanak be a végső szavazásba.

A városvezetés az egész folyamatba csak két ponton szólt bele: 1) kiszedték a nem megvalósítható ötleteket, például amik állami területet érintenek, vagy nem fértek volna bele a maximális keretösszegekbe (Zöld és Gondoskodó Budapest: 50 millió forint projektenként, Egész Budapest: 250 millió forint projektenként 2) ellenőrizték, hogy olyan ötletek kerüljenek be, amelyek megfelelnek a stratégiai céloknak. Minden más döntést az ötletadók, az állampolgári tanács tagjai és a szavazó budapestiek hoztak meg. A folyamatnak most értünk el a végére, megszületett nyertesek listája. A megvalósítások előkészítése – továbbra is bevonva az ötletgazdákat- ősszel indul el.

A szavazáson 13. 344 fő vett részt, ők összesen majdnem 40.000 szavazatot adtak le (mind a három kategóriából egy-egy ötletre kellett szavazni.) A mintának tekintett párizsi részvételi költségvetés alapján joggal lehet számítani arra, hogy az első, pilot év után egyre több és több ember fog részt venni. Akit a folyamat részletei érdekelnek, mindent megtalál a részvételi költségvetés honlapján.

Az ötletek leadásakor is látszott, hogy még egy-egy alaposan átgondolt ötletnél is hajlamosak voltak a beküldők nagyságrendekkel alulbecsülni a költségeket. (Ezeket a folyamat során az ötletgazdákkal egyeztetve közelebb hozták a realitásokhoz.) A végleges összegeket nézve (1 milliárd forint keretösszeg, 6-250 millió egy-egy ötletre) külső szemlélőként könnyen lehet az a benyomása valakinek, hogy itt meglepően sok pénzről van szó, de fontos látni, hogy az ilyen léptékű fejlesztések legalább ennyibe kerülnek. Ezt mutatja például be a faültetés költségeiről szóló cikk.


ZÖLD BUDAPEST

A zöld Budapest kategóriában 24 ötlet jutott a döntőbe, tehát a döntős ötletek majdnem fele ide tartozott. A kategóriára szánt 250 millió forint végül 5 ötlet között oszlik meg, mindegyikre 50 millió forint jut.

1. Városi erdők

A javaslatnak megfelelően ott fognak erdőt telepíteni, ahol erre a legnagyobb a szükség: fásítatlan, rozsdaövezeti telkeken, a fák boldog gyerekkorát biztosító 3 év gondozással. (Átlagos esetben a főváros kertészeti cége, a FŐKERT 110ezer Ft-ból tud ültetni egy fát, bár helyszíntől függően ez az ár akár 2 millió forintig is felmehet.)

Az így létrejövő városi minierdők újabb lépést jelentenek a budapesti zöldfejlesztésekről szóló Radó Dezső terv céljainak elérésében is. A terv szerint egy évtizeden belü minden budapestinek egy négyzetméternyi plusz zöldfelületet szeretne biztosítani a Főváros. Ez összesen több, mint két Margitszigetnyi új zöldterületet (parkterületet) jelent.

2. Kerékpártámaszok létesítése városszerte

Akár az utcán mindennap látható forgalmat, akár a legfrissebb statisztikákat nézzük, egyértelmű, hogy Budapesten folyamatosan nő a kerékpáros forgalom. Ha pedig a forgalom nő, akkor arra is nő az igény, hogy a bicikliket biztonságosan, kulturáltan le lehessen zárni akár éjszakára, akár csak addig, amíg beugrik valaki egy boltba. A példa nem véletlen: a biciklivel közlekedők a kutatások szerint többet és több helyen vásárolnak, mint az autóval közlekedők.

A részvételi költségvetésen megszavazott ötletből forgalmas csomópontoknál, boltok, közintézmények előtt épülhetnek támaszok.

Kerékpártámaszok a Ferenciek terén. Szerencsére egyre kevesebb a kerékgyilkos és nem túl biztonságos alacsony támasz, és terjednek a vázak lakatolására alkalmas megoldások. (Fotó: Soós Bertalan)

3. Több ivókutat a városba

A közvécé mellett az ivókút is nagy hiánycikk a városban, amit az is igazol, hogy az elmúlt években telepített tucatnyi kút ellenére is kategóriájában harmadik helyezést ért el az ötlet. A rendelkezésre álló összegből körülbelül 25 új ivókút fog kijönni a szervezők szerint.

Idei telepítésű ivókút a Rakparton. (Fotó: Soós Bertalan)

4. Közösségi funkciók a Szent István parkba

A Zöld Budapest kategóriában ez az első, konkrét helyhez kötött ötlet. A XIII. kerületi Szent István parknak van egy kevésbé ismert kis része a Pozsonyi út és a Hollán Ernő utca között. A park igen furán működik jelenleg, ugyanis a zöldfelületeket kerítés zárja el a látogatóktól. Az ötlet célja, hogy ez megváltozzon, a körülbelül tíz éve elzárt területeket megnyissák, és funkciót kapjon. Ezen felül a park központi részén lévő, elhasználódott kosárpályát is fel lehet újítani a pénzből. (Apró érdekesség, hogy a park funkciótlan, körülzárt részét elvileg óraparcellának hívják, arra utalva, hogy fölülnézetből az átlósan ültetett ágyások egy óra számlapját mintázzák.)

5. Zöldebb és élhetőbb Mester utca

A Mester utcának minden adottsága megvan arra, hogy egy zöld, gyalogosbarát utcává váljon, és szinte minden ponton megfeleljen az egészséges utcák koncepciójának. Az, hogy minél több ilyen utca legyen Budapesten az Otthon Budapesten program egyik célkitűzése is. Az ötletadók ennek az átalakulásnak az elő lépéseire tettek javaslatot.

Az utca platánfái jelenleg eléggé szűk korlátok között tengetik mindennapjaikat. A javaslat nekik ad több és jobb életteret úgy, hogy közben növekszik a zöldfelület aránya is az utcában. Az eredetileg leadott ötletnek fontos része volt a lakókkal való kommunikálás, a forgalomcsillapítás és zöldítés hatásainak bemutatása, végleges formában ez úgy tud megvalósulni, hogy a létrehozott új zöldfelületek gondozásába a lakókat, vendéglátóhelyeket, üzleteket is bevonják, így biztosítva a zöldítés hosszútávú fenntartását és (járulékos haszonként) a helyi közösség erősödését.

A Mester utcai ötletgazdák képpárokat is készítettek jó mintákat bemutatva. (Forrás: otlet.budapest.hu)

GONDOSKODÓ BUDAPEST

13 döntőbe jutott ötletből 8 ötlet nyert pénzt a döntőben, így ebben a kategóriában valósul meg a legtöbb különböző ötlet. Mivel egy-egy döntőbe jutott, kidolgozott ötlet akár több eredeti javaslat alapján is készülhetett, kimondható, hogy az eredeti, közel 700 leadott ötletből is ebben a kategóriában valósul meg a legtöbb: közvécékről szóló javaslatot például majdnem negyvenen adtak le a folyamat elején. Mivel itt a kategóriára fordítható 250 millió forint nem egyenletesen oszlik el, mindenhol külön jeleztük az elnyert összeget.

1. Üres lakások felújítása és bérbeadása hajléktalansággal küzdőknek

A részvételi költségvetés abszolút nyertese, ami majdnem 4000 szavazatot gyűjtött be, arról szól, hogy a főváros újítson fel most üresen álló lakásokat és adja őket bérbe (természetesen nem piaci áron) korábban hajléktalanságban élőknek. Az, hogy leginkább támogatott, az összes szavazat mintegy 10%-át besöprő ötlet világosan olyan, ahol a budapestiek a szavazatukkal nem saját maguk, hanem mások számára szerettek volna pénzt szerezni, talán az egyik legfontosabb tanulsága a részvételi költségvetésnek.

2020. decemberében 25, korábban hajléktalan budapesti költözhetett be 15 felújított fővárosi bérlakásba, így az ötlet megvalósításához már lesz tapasztalat, haszonsítható gyakorlat. (Elnyert összeg: 50 millió forint.)

2. Példamutató közvécék Budapesten

Budapesten szinte közmegegyezés van arról, hogy a szükségesnél jóval kevesebb a működő, megfelelő minőségű közvécé. Hiába újított fel teljeskörűen tucatnyi illemhelyet az elmúlt évtizedben a Csatornázási Művek, több esetben zuhanyzót is beépítve, valóban színvnoalas szolgáltatást nyújtva, a közvécékkel kapcsolatos előítéletek (kevés és koszos) nem nagyon változtak meg. 

Ezért van ott a példamutató szó is az ötlet nevében: az erre fordítható 50 millió forintból két olyan illemhelyet szeretne építeni a főváros, ami új, magasabb színvonalat hozhat be, és hosszú távon is fenntartható.

3. Állatterápiás programok idősotthonokban

Idősek, gyerekek és állatok együtt: külföldön, és itthon is nagyon jó tapasztalatok vannak azokról az idősotthoni állatterápiás programokról, ahol gyerekeket is bevontak. A most megnyert 25 millió forintból megvalósuló programokban remélhetőleg óvodák is részt vesznek majd.

4. Közösségi tér létrehozása mozgássérülteknek és épeknek

Az ötletgazda egy bárki által, bármikor használható nyilvános, forgalmas, nem eldugott helyet szeretett volna létrehozni, ami „nem közparkokból vesz el zöld területet, hanem a betondzsungelben teremt új közösségi teret, funkciót adva az elhanyagolt területeknek”.

A tér lényege, hogy lehetőséget teremtsen a különböző életkorú, mozgássérült, autista, demenciás, vagy ép budapestiek közös sportolására, pihenésére. Az elnyert 50 millió forintból egy minimum 300 négyzetméteres közösségi tér fog létrejönni többek között elkülönülő, különböző hangulatú pontokkal, pétanque pályával.

5. Ülőfelületek a Duna-parti rézsűn

Sokan használják a budapesti rakpartokat a lépcsős részeken, ugyanakkor a rézsűs partokon nehéz a lejutás és az ülés, tartózkodás. Ezzel a megoldással még közelebb kerülhetünk a Dunához.

Az, hogy közelebb kerülhessenek a budapestiek a Dunához, fontos célja a Fővárosnak, erről (is) szól a Rakpart megújítása, a Pünkösdfürdői parkfejlesztés, vagy a Római-part hosszú távú tervezése. A célt viszont nem csak ilyen óriásprojektekkel lehet elérni, szükség van a kisebb, kreatív beavatkozásokra is. Ilyen az az ötlet is, ami a rézsűs partszakaszokat teszi jobban megközelíthetővé és barátságossá.

A Szent Gellért tér alatt, a Gellért fürdő kifolyója mellett már évek óta szaporodnak a különböző betonelemek, amiket lépcsőként, ülőfelületként, vagy asztalként is lehet használni, így már most ki lehet próbálni, hogyan tudja pár betonelem barátságosabbá tenni a rakpartokat.

Ahogy szinte minden javaslatnál, itt is fontos a civilek bevonása, a gellért téri KIFOLYÓ projekt tanulságainak, vagy a VALYO (Város és Folyó Egyesület) tudásának felhasználása. Az új ülőfelületekre 15 millió forint jut az idei részvételi költségvetésből.

Kifolyó - Valyo
Betonpadok a Kifolyónál (Fotó:VALYO)

6. Ingyenes sportolási lehetőség biztosítása

Egyszerű, olcsó, és fontos ötlet: előzetes regisztrációval, sportoktatók és egyetemi hallgatók, valamint önkéntesek bevonásával ingyenes sportolási lehetőséget biztosítani a budapestieknek. Az ötlet megvalósítására 6 millió forintot fordítanak.

Jógaóra a MÜPA előtt (Fotó: Soós Bertalan)

7. Gyalogosátkelő az Astoriánál

Az Astoria, és a teljes Rákóczi út mai kialakítása elképesztően autó-fókuszú. A nagy zaj, a rossz levegő és a veszélyes átkelés pedig hatalmas szerepet játszott abban, hogy az úttengelyen szépen lassan tönkrementek a boltok, leromlottak az épületek. Szerencsére Budapesten is már jó ideje megszületett az a felismerés, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a gyalogosokra. A biztonságosan és kellemesen sétálható utcák az alapjai egy élhető és élő városnak.

A részvételi költségvetésnek ez az ötlete pont erről szól: biztonságossá és akadálymentessé kell tenni a gyalogosok számára egy olyan helyet, ahol korábban a közlekedésben nagy hátrányban voltak a gyalogosok. A megvalósításhoz 20 millió forintra van szükség.

Az Astorián ma nem lehet a felszínen gyalog keresztezni a Rákóczi utat és a Kossuth Lajos utcát. (Fotó: Booking.com)

8. Legális graffitifal létrehozása

A nyertes ötletek közül a legkisebb költségből, 5 millió forintól hoznak létre új, leglális graffitifalat, ami az ötletadó -és a szavazók- szándékai szerint gyűjtőhelye lehet fiatal graffitiművészek alkotásainak, és segíthet elválasztani a graffiti, mint street art művészeti ág és a rongálás közötti különbséget.

Szürke betonoszlopok helyett színes műalkotás a BAH csomópontnál (Fotó: Bódis Krisztián)

EGÉSZ BUDAPEST

Erre a kategóriára 500 millió forintot lehetett fordítani, ami végül két ötlet között oszlik meg egyenlő arányban. Az egész Budapest név arra utal, hogy az ide sorolt ötletek a főváros nagy részére hatással vannak.

1. Felnőtt Autista Szabadidős és Kulturális Központ

Az erre fordítható 250 millió forintból szeretnék létrehozni Az első hazai Felnőtt Autista Szabadidős és Kulturális Központot. Ez fontos közösséget és támogatást jelenthet a részt vevőknek, segítheti az autista emberek megismerését, és nem utolsó sorban új programokkal gazdagíthajta a budapesti kulturális életet.

2. „Budapest Peremén” rehabilitációs otthon

Krízishelyzetbe számtalan okból kerülhet az ember. Elveszti a lakhatását, eluralkodik rajta egy szenvedélybetegség, vagy egyszerűen csak minden tapasztalat és kapcsolat nélkül kizuhan 18 évesen egy állami gondozóintézmény ajtaján. Ez a rehabilitációs otthon, melyet civilek aktív bevonásával terveznek létrehozni, nekik ad biztonságos környezetet és -a remények szerint- lehetőséget egy jobb életre.


Szöveg: Kovács Tamás