Ne bejelentsék, hogy a házuk előtt gaz van, hanem fogadják örökbe a zöldfelületet, és ápolják! – PODCAST

Ne bejelentsék, hogy a házuk előtt gaz van, hanem fogadják örökbe a zöldfelületet, és ápolják! – PODCAST

2020. januárjában lett a FŐKERT nZrt. vezetője. 28 pontos tervvel érkezett, amit meg szeretne valósítani. A méhlegelők létesítése, a madárodúk felállítása, a gyomirtás megreformálása már neki és csapatának köszönhető. Zakar András főigazgatóval készített interjút a Budapest TE meg ÉN podcast két műsorvezetője, Veress Dóra és Gellért Gábor.

PODCAST:

A zöldfelület növelése a cél

A vezérigazgatói programterv első pontja a zöldfelület jelentős bővítésének szándékáról szólt, a műsorvezetők szerint a városiak is ezt szeretnék, de közben azt is, hogy az autóikat is használhassák.

„A FŐKERT kezelésében 860 ha védett és természetvédelmi terület van, ez jövő évben kibővül plusz 300 hektár fővárosi tulajdonnal. Itt látunk olyan területeket, amelyeket vissza lehet fásítani, zöldíteni. (…) Ha ez a zöld gyűrű a város körül újraéled, egységet tud alkotni, akkor annak lehet szerepe a hősziget megtörésében, a zöld folyosók kialakításában.”

Zakar András főigazgató, FŐKERT nZrt.

 A főigazgató szerint érdemes a bécsi mintát követni a városi zöldítéssel kapcsolatban.

„Bécsben olyan vívmányokat visznek végig, mint pl. a korábbi villamos- vagy vasútvonalak megszüntetése és beültetése növényekkel, fákkal. Lezárnak komplett utcákat, az autókat kiszedik, befásítják. Budapesten néhány kerületben vannak már hasonló törekvések, miszerint nyáron, néhány ideiglenesen lezárásra kerülő utcát esetleg végleg is le lehetne zárni. (…) Egy utcának a lezárása nem fog mindenkinek tetszeni, de azt kell elérni, hogy a többség azt mondja, legyen fásítva. Végül mindenki örülni fog, hogy nyáron nem gyullad meg egy belvárosi lakásban, mert egy fát fog látni.”

Zakar András elmondta, az ilyen tervek megvalósítása ebben a pillanatban anyagi kérdés elsősorban, hiszen a budapesti önkormányzatok nehéz pénzügyi helyzetben vannak.

„Így megint, még jobban lemaradunk a szomszéd országhoz képest.”

Éljünk zöldben! – Fotó: Soós Bertalan

A méhlegelő nem újdonság

Zakar András a podcastban részletesen beszélt azokról a programpontokról, amelyek eddigi regnálása alatt megvalósultak, mint például a közösségi komposztálók kialakításáról vagy a madárodúk és méhlegelők létesítéséről. Az utóbbit övező fokozott figyelemről a következőket mondta a főigazgató:

„A méhlegelő nem újdonság, Magyarországon több város és kerület is foglalkozott már a kialakításával. Sajnos politikai ügy lett belőle, de pont ez hozta meg a sikerét is. Kaptunk visszacsatolást több magánembertől, aki nem tudott eddig ilyesmiről, de most nem kaszálja, nem nyírja a füvét mondjuk hetente, csak havonta egyszer.  A pozitív gondolatot sikerült átültetni az emberekbe.”

A falocsolás dilemmája

„A munkámban a legnagyobb probléma, ha valamit ki kéne emelni, a fák megtartása a városon belül. Nem csak az új fákra gondolok, hanem a meglévőkre is. Akkora a kitettség, a bizonytalanság a rettentően szélsőséges időjárás miatt, hogy mindezt az idősebb fák is megsínylik. Például a juharoknak megperzselődik a levele, ez korábban nem volt jellemző, vagy a kőrisek a városban egyre rosszabbul viselik a meleget.”

A főigazgató szerint a klímaváltozás és a forró nyarak arra ösztönzik a FŐKERT munkatársait, hogy egyre gyakrabban öntözzék a fákat. Az új fák esetében azonban nagy a veszély, hogy a folyamatos öntözéshez hozzászokott fák nem eresztik elég mélyre a gyökereiket, így kisebb az esélyük a hosszútávú túlélésre.

„Nem tudom azt mondani, hogy biztos az a jó, ha folyamatosan locsolunk egy fát. Az öntözőzsákokban is gondolkoztunk, mert az lassabban juttatja ki a vizet, nem az történik, hogy a fatányért föltöltjük 50-60 liter vízzel és rögtön megkapja a fa és fölszívja, az öntözőzsák 8-10 óra alatt juttatja ki szép lassan a vizet, és az talán mélyebbre tud jutni, és ezáltal a fának a gyökere is mélyebbre megy. De ez csupán feltételezés.”

A fák öntözésével kapcsolatos dilemmát komoly kutatások fogják eldönteni, melyek a Kertészeti Egyetemen zajlanak a FŐKERT kérésére.

Károlyi kert – Fotó: Soós Bertalan

Fogadj örökbe egy területet és ápold!

A főigazgatót a műsorvezetők arról kérdezték, hogyan lehet önkéntes munkával segíteni a FŐKERT munkáját. Zakar András a természetvédelmi területeken való önkénteskedési lehetőségek mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy bárkinek van lehetősége arra, hogy „örökbefogadjon” egy kis zöldfelületet a városban, és azt önállóan szépítse, ápolja.

„Abba kell több energiát fektetni, hogy egy lakóközösség az előtte lévő közterületről ne bejelentse nekünk, hogy gaz van, kiszáradt a fa, ültessünk fát, miért nincs lekaszálva… Inkább fogadják örökbe, és ápolják maguk előtt azt az utcarészt. Ahogy vidéken működik: a saját portád előtt rend van.”

 További kérdések, melyekre választ kapunk a podcastban:

  • Miért fontos a madárodú?
  • Miért tűnnek el a madarak a városból?
  • Mennyire mondható sikeresnek a közösségi komposztálás a fővárosban?
  • Mik azok az algafalak és hogyan tudják megkötni a szállóport?
  • Hogy lehet önkénteskedni a FŐKERT-nél?
  • Hogyan lehet csatlakozni a „Fogadj örökbe egy zöldterületet” programhoz?
  • Hogy segít a FŐKERT-nek a Fatár, és mire használhatjuk mi, budapestiek?
  • Mitől függ egy fa túlélési esélye ma Budapesten?
  • Minden kivágott fát pótolni kell?

Nyitókép: Soós Bertalan