Ámon Ada, a főpolgármester klímaügyi főtanácsadója Budapest Klímastratégiájának fő irányvonalairól mesélt a Budapest TE meg ÉN podcast e heti adásában. A beszélgetésből kiderült, hogy mely intézkedések várnak a politikai döntéshozókra, és melyek ránk, budapestiekre, ha enyhíteni szeretnénk a klímaváltozás hatásait. A podcast második felében bemutatunk egy olyan közösséget, amely civil összefogással igyekszik egy élhetőbb, fenntarthatóbb városi élet kialakítására: ők a Green Guide csapata, akik Budapest zöld térképét készítették el. Az egyik alapító, Konkoly Niki képviseli a vállalkozást podcastban.
Ámon Ada
Klímastratégia
2021 tavaszán elkészült a főváros legújabb klímastratégiája, hivatalos nevén a Budapesti Klímastratégia és Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv.
„A klímastratégia azonosította azokat a területeket, ahol nagy kibocsátás jelentkezik. Megnéztük, hogy hol lehet ezek közül 2030-ig jó eséllyel eredményeket elérni, és kiderült, hogy ez az épületenergetika, melynek egyik része az energiaigények drasztikus csökkentése, a másik része pedig az energiatermelés a városban, utóbbit a napelemek jelenthetik elsősorban.”
p o d c a s t – hallgasd meg!
Ámon Ada klímaszakértő szerint a klímastratégia fokmérője az lesz, hogy mennyi valósul meg belőle. Az viszont azon múlik, hogy mennyien tudnak róla és mennyien érzik magukénak. Ezért közösségi gyűlések formájában igyekszik a főváros bevonni a budapestieket a klíma-diskurzusba.
„A közösségi gyűlés olyan műfaj, amikor laikusok iskolázottság, életkor és nem szerint reprezentatív jelleggel összeülnek egy bizonyos problémát átbeszélni. Az első alkalom után az a tapasztalat szűrődött le, hogy informált állampolgárok bölcs döntéseket hoznak, ugyanis az emberek a szakértőkkel nagyon hasonló prioritásokat fogalmaztak meg, és hasonló beavatkozási akciókat javasoltak. Ez egy nagyon jó tapasztalás volt, megerősített minket abban, hogy ha kommunikálunk az emberekkel, eljuttatunk fontos, hasznos információkat nekik, nagyon sokat nyerhetünk a városi klíma-alkalmazkodásban.”
Bonyolult és problémás, de szükségszerű beruházás a szigetelés
Ahhoz, hogy a budapestiek ne csak az alkalmazkodásban tudjanak előrelépni, hanem személyesen is hozzájáruljanak a szén-dioxid csökkentéséhez, forrásokhoz kell juttatni őket.
„A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése már inkább gazdasági kérdés. (…) Azért van nagy kibocsátás, mert az emberek szeretnek nagy területen lakni. Egyre kisebb számú ember jut egy lakásra, ezzel megnő az egy főre jutó alapterület, és a fűtési energia is. Egyszerű dolgokról van szó: szigetelni kell a házakat, az ablakokat ki kell cserélni, lehetőleg három rétegű ablaküvegre, majd a fűtési rendszert ehhez kell igazítani, és nem árt, ha van egy napelem vagy valami megújuló erőforrást felhasználó energiatermelő egység. De ehhez pénz kell. (…) Nem lehet máshogy rávenni az embereket, hogy egy ilyen bonyolult, koszos, problémás beruházásba belecsapjanak, csak ha ehhez hathatós, nagy mennyiségű támogatást tud nyújtani közpénzből valaki.”
Budapest lehetne részben önellátó
„Sokszor Budapesten fogy el az egész ország által felhasznált villamosenergia negyede. Tehát ide be kell hozni azt a mennyiségű elektront, ami itt elfogy. (…) De mi lenne, ha ezen a területen sikerülne saját magunknak legalább részben, az önellátás egy részét megteremteni?”
Ámon Ada szerint számolni kell azzal, hogy Budapesten a következő tíz-húsz évben az ideihez hasonló hőhullámok hosszúsága és gyakorisága megduplázódik vagy megtriplázódik. Már most kimutatható, hogy bizonyos napokon, napszakokban egy-egy városrészben a villamosenergia igény megugrik.
„Egy erős, meleg hétköznap a váci úti irodaházak vagy a soroksári úti irodák masszív hűtési igényt jelentenek. Napenergiával ki lehetne egyensúlyozni a dolgot. De ebben a városban lesz valószínűleg az az áttörés is, hogy az elektromos autók óriási töltési igényt fognak előbb-utóbb jelenteni, ami szintén egy olyan kihívás, amivel számolnunk kell. (…) A világ abba az irányba megy, hogy egyre több dolgot szeretnénk villamosenergiával megoldani. Nem baj, ha egy olyan nagyváros, mint Budapest, felkészül erre, és olyan kapacitásokat létesít, amelyek adni tudják ezt a többlet villamosenergiát, másrészt az infrastruktúrát biztosító cégekkel együttműködve meg tudja oldani a tárolást.”
Bővebben a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezéseiről:
Budapest – Nappal hajtva, A klímastratégiáról
Konkoly Niki
Zöld szemüveg
2019-ben jelent meg az első, papír alapú Green Guide térkép, amelyben Niki és társai egy szubjektív válogatásban mutatták be a belvárosi zöld helyeket és vállalkozásokat.
„Az volt a célunk, hogy a szokványos turisztikai célpontok bemutatása helyett egy zöld szemüvegen keresztül láttassuk a városunkat, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy mennyi kezdeményezés létezik már, amely abban segít minket, hogy tudatosabban éljük a mindennapjainkat. (…) Egy vállalkozás nem lehet kifejezetten zöld vagy nem zöld, hanem rengeteg átmenet van. Azt tartottuk legjobbnak, hogy ha a már valós törekvéseket díjazzuk és ezzel ösztönözzük a vállalkozásokat a további fejlődésre.”
Sokat számítanak az egyéni cselekedetek
A Green Guide egy Facebook csoportot is létrehozott a hasonlóan gondolkodók számára, de az oldalon kifejezetten felhívják a figyelmet arra, hogy szeretnék, ha a tagok nem támasztanának elvárásokat egymás felé a zöld életmóddal kapcsolatban, hanem mindenki elfogadná a másikat, bárhol is tart a környezettudatosságban.
„Mind emberek vagyunk, épp elég nehézség az, hogy ha ránk tör a klímaszorongás és szembesülünk azzal, hogy nagyon komoly következményei vannak annak, ha a világ így halad előre. Ez fokozatos feldolgozást igényel. (…) Nem tartom helyesnek, hogy egymásra mutogassunk azért, mert valaki még nem mosható arclemosó korongot használ, hanem vattakorongot. Nem akarom elbagatellizálni, nagyon is sokat számítanak az egyéni cselekedetek, mert a sok kis építőkockát egymásra rakva hozhatunk létre igazán nagy dolgot, de közben nem szabad magunkat bűnősnek érezni egy olyan rendszer miatt, amit nagyvállalatok, kormányok alakítottak ki, és mi is csupán elszenvedői vagyunk.”
További kérdések, melyekre választ kapunk a podcastban:
- Volt már korábban is klímastratégiája Budapestnek?
- A szén-dioxid kibocsátás mekkora részét adja a fűtés, és mekkorát a közlekedés?
- A lakások hány százaléka korszerűtlen a szigetelés szempontjából?
- Milyen kérdéseket érint az állandósult közlekedési dugó a légszennyezésen kívül?
- 2050-ig klímasemleges tud lenni Budapest?
- Mit tehet a főváros, ha a kormány továbbra sem segíti a klímapolitikáját?
- A Green Guide zöld térképére kik és hogyan kerülhetnek fel?
- Mikor válik valaki „sötétzölddé”?
- Hogyan kell hozzáállni a nálunk kevésbé zöld életet élőkhöz?
- Milyen utat járt be Konkoly Niki, amíg eljutott odáig, hogy nem csak saját környezetében, hanem nagyobb közösségben is szeretné felhívni a figyelmet a zöldebb életmódra?
- Mit jelent a fenntartható szex?
Borítókép: Soós Bertalan